A kórházi dolgozók többsége miért bunkó és nemtörődöm?
Nagyapámmal egy hete voltunk bent a kórházban. Nem rég volt műtétje, és szegény nagyon legyengült, alig tudott menni, megállni. Úgy döntöttek, hogy megint bent tartják, fel is vittük apámmal oda, ahová kell. Recepciónál csak csacsognak a nővérek, nagyapám már majd összeesik, apám meg megkérdezni, hogy nem-e tudna valahová leülni... És teljesen normálisan, szépen kérdezte, de az ápoló egyből pökhendi stílusban reagált, hogy mindjárt mutatja az ágyat. Komolyan kikérte magának, hogy mi meg merészeltük kérdezni...
Amíg pedig vártunk a váróban egy öregasszony ült, akit már elengedtek, de annyira fájt a lába, hogy nem tudott lábra állni. Hiába kért segítséget a kórházi dolgozóktól, ők most nem érnek rá, nem az ő gondjuk, nem is ismerik az orvosát stb. Végül aztán az egyik ápoló fickó hozott neki egy tolókocsit, de ő már vagy a tizedik volt, akitől segítséget kért.
Nem értem, aki nem a betegekért van, az mi a francért megy el dolgozni az egészségügybe? Sajnos a kórházak tele vannak flegma, nemtörődöm, bunkó dolgozókkal, akiknek a beteg csak púp a háton.
Attól, hogy valakinek van egy szakmája még nem biztos, hogy jó is benne.
Csak dolgoznia kell valahol.
De anyagias lett ez a világ...
Ez a "csak ennyit meg annyit keresnek" duma mindig jó kibúvó. Tehát ha kevés a keresetem, akkor lehetek paraszt?
A normális, jó szakemberek már valahol Németországban vagy Svájcban mosolyognak.
Akik itthon maradtak, azok nem hazaszeretetből, hanem többnyire azért, mert nem kellettek: nem feleltek meg szakmailag.
Másrészt tényleg kevesen vannak: tudják, hogy nem fogják őket kirugdosni, mert nem megfelelően viselkednek a beteggel. Ki jönne be helyette?!
Pontosan tudják, hogy azt csinálnak, amit akarnak, amíg nincs helyettük más.
Ennek ellenére is azt kell, hogy mondjam, hogy a TÖBBSÉG igenis normális, és emberként bánik a betegekkel. Csak a bunkók mélyebb nyomot hagynak.
#8
Szerintem te nem érted miről is van itt szó...
Amit én személy szerint elvárnék tőlük, az az emberségesség, empátia, visszafogott kedvesség. Ha megkérdezek valamit vagy segítséget kérek tőle, ne az látszódjon rajta, hogy már a töke ki van az egész élettel. És ne nekem kelljen rosszul éreznem magam azért, mert neki olyanja van...
A kifogásokról meg annyit, hogy én egyetemistaként mondhatom azt a tanárnak, hogy azért lett csak egyese a vizsgám, mert a macskám éppen menstruált, ő legfeljebb a pofámba röhög, és ugyanúgy bevágja az egyest, mintha én lesütött fejjel, szó nélkül elfogadtam volna az osztályzatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!