Gondolnátok, hogy valaki saját lábán bemegy egy kórházba hátha még megtudják műteni az aranyerét és két hét múlva meghal?

Sajnos a magyar egészségügy gyakran hozza az embereket megalázó és emberhez méltatlan helyzetbe.

Így sokkal nehezebb belenyugodni egy családtag elvesztésébe.

Sok erőt kívánok.

Reszvetem. Igen el tudom kepzelni.

Ilyen koru.embereknel magyon nagy stressz a korhaz (bar kinek nem) es a magyar eü nincs a helyzete magaslatan (de nem mindig az apolok es orvosok tehetnek rola, ezert jo helyen ok mindent megtesznek).

Konnyen elofordulhat, hogy sok evig rejtett problemakat a korhazbam egy ilyen alkalommal kzelni kezdik, de a gyogszerek mellekhatasa vagy a hirtelen a kezeles hatasara felbomlo, egyebkent nem egeszseges szervezeti egyensulyi allapot megbillen es ugy megborul, hogy nehezen all be es adfigra a paciens lelkilg is kikeszul (lasd edesapad szivinfarktusa) es olyan lejton indul el, ahonnan ninc mindi visszaut.

80 folott pl. az altatas extrem rizikofaktor.

Valoszinuleg edesapadnal szerencsetlen apro veltlenek sorozata vezetett a gyors halalig, amiben persze az esetlegesen es tipikusan elofordulo apolasi problemak sulYosbithattak (de remelhetoleg nem voltak okozoi semmi tragedianak).

Arra gondolok,hogy maga az uj kornyezet kivalthat problemat.

86 eves nagypapam ma elesesett mert ma nagytakarotas volt nala es egesz nap ezen idegeskedett es estere lefaradt es figyelmetlen lett :-(((...

A halodoklokkal lattam en is hogy bannak es szornyu (ez ket konkret eset nem altalanositanek), teljesen jogos ha panaszt teszel.

Betegjogi kepviselo mellett fordulj majd a korhaz felettesszervehez is...talan antsz.

Sajnos én azt tapasztaltam, hogy bizonyos kor fölött már alapból nem úgy állnak hozzá a dolgokhoz, ,,Már idős", ,,ebbe már kár belemenni" ilyen reakciók vannak idősebb emberek problémáinál. Azt persze elfogadom, hogy érzelmileg nem mászhatna bele, de sok esetben szerintem túl hamar lemondanak az orvosok az emberről a jó statisztika miatt.

A nagymamámat mentővel szállítottuk be kórházba, hasi görcsei voltak, kivizsgálás nélkül elküldtek minket, mert ,,nincs hely" és ,,még kibírja pár napig". 2 nappal később lett szabad ágy bevittük megint, még aznap este kaptam a telefont, hogy átszállították a sebészetre, mert azonal műteni kell (kilyukadt a gyomor...). 1 hét intenzív, de már nem bírta ki a szervezete. A kórház pedig fel sem hívott, hogy értesítsen, úgy kellett megtudnom mikor látogatóba mentem másnap (az indokuk az volt, hogy az intenzíven adtam meg az adatainkat, de a szubintenzíven nem...lényegtelen, hogy a kartonra írták rá.) Mire én ennyi idős lesz el se tudom képzelni mi lesz.

Ápolónő vagyok, és maximálisan tisztában az eü. helyzetével, és sajnálom, hogy ilyen tapasztalataid vannak.

De sok mindent a laikusok, LAIKUSKÉNT vélnek, gondolnak, és számtalan dologgal tudnék vitázni, de nem teszem.

Csak annyit, hogy:

A paraván nem kötelező, viszont halottat ellátni, és utána a beteg holmiját összepakolni, arról leltárt írni az kötelező... De valóban nem akarok vitázni, fogadd részvétem