Hogyan tudnám leküzdeni azt a szégyellősséget, amit az orvosnál érzek?

Én egészségügyben dolgozom, szóval nekem ez már nem okoz problémát. Voszont amikor elkezdtem az iskolát és az első gyakorlatra került sor, én is zavarban voltam. Úgy gondoltam, hogy dehogy merek én bemenni a kórterembe, mit mondjak a betegeknek, hogy kérdezzem meg mi a panaszuk. És nem utolsósorban, hogy mertjek hozzájuk nyúlni. Ezt nem finnyáskodásból gondoltam, hanem szégyellősködésből. De aztán belejöttem, mint mindenki. Szóval, gondold azt, hogy az eü. dolgozók is átestek ilyesmin, amikor kezdők voltak!

Szerintem a legtöbben ilyenkor zavarban vannak, kényelmetlenül érzik magukat, esetleg félnek a vizsgálatoktól. Főleg az olyanoknál ahol le kell vetkőzni, vagy a vizsgálat intim jellegű (pl nőgyógyász). Kiszolgáltatottnak, sebezhetőnek érzi magát ilyenkor az ember, úgy érezzük hogy a magán szféránkba engedünk be egy idegen embert. Nagyon sok múlik az adott orvos hozzáállásán, van olyan akinél semmiség az egész vizsgálat, de van aki embertelenül, megalázóan viselkedik a betegekkel.

Én általában nem vagyok szégyellős az orvosok előtt, a nőgyógyászat sem feszélyez, ellenben a proktológiai (végbél)-vizsgálat.. na attól kész vagyok!

Szerintem gondold azt,hogy ő neki ez a munkája és,hogy csak ugy tud téged meggyógyítani,ha látja,ami fáj.