Nem bírom 2 napra se magukra hagyni őket, hogy lehetne leküzdeni ezt? Más érezte így ha elmehetett volna?

A gyerekeim 4 éves és 1.5 évesek, lenne most (egy hónap múlva) lehetőségünk hogy apával kettesben elmenjünk egy helyre. 2 napról lenne szó,de egyszerűen előre rosszul érzem magam,hogy a gyerekek nem jöhetnek.Nincs is rá már úgy pénz,hogy családilag menjünk, meg őszintén az nekem tortúra lenne, nem kikapcsolódás,mivel új hely, új környezet, főleg a kisebbem tűrné rosszul.

Apa már nagyon vágyik rá,hogy kicsit kikapcsolódjon mivel éjt nappallá téve dolgozik kb. és velem szeretne lenni kicsit, én is vele, de úgy érzem,rosszul érezném magam ha elmennék.

Anyósomra bíznánk őket ha mennénk, akit 2 havonta látnak egy hétvégére, a nagyobbam nagyon szereti, a kicsi most kissé bizalmatlan, nehezebben oldódik fel idegennel.

Sose hagytam őket egyedül, a nagyobbamat kétszer de akkor is apával volt,nem idegennel.

Hogyan lehet ezt az érzést leküzdeni? Vagy nem lehet? Majd menjünk akkor mikor nagyok lesznek? (4-5-6 stb évesek?)

Másban nincs ilyen érzés, csak én értékelem túl?