Ki tudja az abortusz menetét? Fáj-e?

Reggel 9kor felvettek a nőgyógyászati egynapos sebészeti részlegre. Először úgy indul, mint egy normál nőgyógyászati vizsgálat (pl. rákszűrés).Kb. 1 perc alatt felhelyezték a lamináriát (egy ropiszerű pálcika), ez egy pillanatra fáj, de abszolút kibírható. Utána feküdni kell min. 2 órát, én 4-et feküdtem, mire a műtétre került a sor, mert sokan voltak. Közben nem fájt, nem görcsölt a hasam. A műtétnél elaltattak, ami nagyon furcsa érzés volt. Intravénásan adják az altatót, ami csak egy szúrás, mint vérvételnél. Kezdtem elnehezülni, szédülni és nem tudom mikor volt az, hogy se kép, se hang. Semmire nem emlékszem, így tehát nem is fájt semmi. Mindennel együtt 15 perc alatt megvolt a műtét, a szobában ébredtem fel és utána teljesen észnél voltam. Délután 5kor már mentem is haza. Vérezni sem igazán véreztem, utána 2 napig volt barnás folyás, majd 1 hét múlva ismét egy kevés, de sem a hasam, sem más testrészem nem fájt. Összefoglalva a menete:

1. lamináriás tágítás

2. fekvés

3. altatás és műtét

4. ébredezés, pihenés, majd ha kiment teljesen az altató hatása és semmi komplikáció vagy nagyobb vérzés nincs, akkor lehet haza menni.

azért ez durva, hogy 15 perc alatt vége is volt, nem ?

Hála ég nem értek hozzá, de egy ilyen beavatkozást teljes precizitással el tudnak végezni ennyi idő alatt, ezt úgy értem, hogy nem lesz következménye, nem sérthetnek meg bármit is, ami későbbiekben gondot jelenthet egy újabb baba vállalásánál ?:( ok, hogy minden műtétnek meg van a kockázata, de nekem felfoghatatlan ez a 15 perc !:(

És nem, nem ítélem el, aki elveteti a babát, főleg akkor nem ha nem egészségesen jönne a világra, lehet megkövezni,én végig követtem 14 éven keresztül rokonságban beteg gyermek életét .... senkinek nem kívánom , se szülőnek, se gyermeknek, se családnak, senkinek ezt az életet :(

Kedves Kérdező és Együttérzők!

Nem kioktatásnak szánom, de gondoljátok meg, hogy az emberi élet attól nem lesz értéktelen és megsemmisíthető, hogy fejletlen vagy sérült. Vagy Ti ezt gondoljátok? Vagy csak bizonyos fokú fejletlenség/fogyatékosság teszi szerintetek indokolttá és elfogadhatóvá az élet kioltását? Tény, hogy a jogrend elég szubjektív (országonként más), amikor a fejletlenség, vagy sérültség foka szerint engedélyezi az abortuszt. Ha egy országban megengednék a csecsemőgyilkosságot ugyanilyen érvekkel, akkor sem szólalna meg a lelkiismeretetek?