Az emberek miért szeretnek dohányozni? Milyen pozitív hatásait tapasztalják?
Elsősorban nem azokra gondolok, akik már rászoktak és rendszeresen csinálják. Hanem ismerek olyat, aki csak akkor szokott, ha épp stresszes napja volt, este elszív egyet. De a többi napokon egyáltalán nem.
Azt megértem hogy ha már rászokott a szervezet akkor igényli. Egyik munkatársam dohányzik, elég stresszes a munkánk. És amikor végre szünetet kapunk, akkor már látom hogy nagyon ideges, mert neki most mindenképp cigiznie kell. Alig várja már. Utána pedig lenyugszik.
Arra viszont tényleg kíváncsi vagyok, hogy miért érzi úgy valaki (aki amúgy nem dohányzik) pl. egy stresszes nap után, hogy egy cigi most mennyire jól esne neki és sokat segítene. Egyszerűen nem értem. Van valami stressz csökkentő vagy ellazító hatása? Ezek az emberek miért nem tudnak másként megbirkózni a feszültséggel? Sokaknak (pl nekem is) nincs szükségünk ilyesmire, én alszok egy jót este és minden rendben. Sajnálom ezeket az embereket hogy ilyen mérgező dologtól érzik csak jól magukat.
Hát, olyan mintha fájna a tüdőm meg nyomást érzek a mellkasomnál. Minél több idő telik el két dohányzás között akkor olyan mintha elindulna felfele ez a nyomás aztán már a szájpadlásomnál is érzem. Ilyenkor már muszáj elszívni egyet mert egy idő után már ettől vagyok ideges. Amint rágyújtok elmulnak az elvonási tünetek és le is nyugszok.
Meg olyan mintha fuldokolnék, kiszáradok, nem kapok rendesen levegőt úgy érzem, persze ez hülyeség azt mondani, hogy a cigitől jobb lesz de akkor is olyan érzés.
Ahogy telnek múlnak az évek már semmilyent, rájössz, hogy minden nehezebb, fulladsz egy kis gyaloglástól, fáradt vagy, nyomott, nem vagy friss. Én ezt érzem magamon.
Nézz meg egyszer egy dohányos 70 évest, és egy nem dohányos 70 évest. Én évek óta ezt figyelem. A nem dohányos, teljesen fürge, a dohányos meg vonszolja magát, de komolyan.
Én pont úgy, rendszertelenül dohányzom, mint akikre a kérdésed vonatkozik. Néha rámjön, hogy most elszívnék egy szálat, akkor kiülök valami nyugis helyre. Okoz egy kellemes bódulatot, és ilyenkor csak ülök és nézek ki a fejemből, nem tart ugyan sokáig a hatása, de néha tök jó.
Ha ideges vagyok, azon nem segít, akkor nem is gyújtok rá, inkább akkor ha unatkozok.
Van hogy hetekig eszembe se jut rágyújtani, van hogy minden nap egyet elszívok. Ha megkínálnak ismerősök, el szoktam fogadni, akkor mint közösségi élmény cigarettázunk. Most éppen nincs is itthon cigim, szóval tényleg totál rendszertelen.
Nem tudom segített-e megérteni, vagy csak még érthetetlenebb. Szívj el egy-két szálat, és megérzed a hatását. Ennyitől semmi bajod nem lesz, és nem szoksz rá.
Köszi a válaszokat!
Eszembe sem jutna egyet sem elszívni, már a szagától is hányingerem van, úgy utálom. Engem így neveltek a szüleim. Már ha a levegőben megérzem a szagát, undorodok tőle.
Úgyhogy inkább elhiszem amiket írtok róla, mintsem hogy kipróbáljam. :)
Én is így voltam vele, mint te. Aztán kipróbáltam. Egy darabig "csakazértse" alapon tartottam is magam, aztán rájöttem, hogy én sose leszek az a dohányfüggő, aki erre veri el a fizetése nagy részét.
Nekem ez olyan mint a moziba járás, nem központi téma. Ha unatkozok, jó hogy van, ha nincs pénzem, nem zavar a hiánya. Amolyan luxusfogyasztás. Azóta se vettem cigit, és most hogy szóba került sincs ingerenciám rágyújtani. Ez most egy ilyen időszak! Látod, az emberek nem egyformák.
Először én is undorodtam tőle, csak a dohányos barátom kedvéért próbáltam ki. Évekkel később szívtam cigit saját magam örömére.
Mérgező és rossz és undi, de ha egyet kettőt elszívsz attól nem leszel beteg. Ilyen alapon ne vásárolj multikban mert az ott árusított élelmiszerek nagy részétől beteg leszel. Sőt ha kimész az utcára és beleszívsz a levegőbe az is káros.
Azzal van a baj, akinek a dohányzás határozza meg az életét, és csak eszerint bírja megtervezni a napját. Pl. nem lehet vele utazni, mert hamarabb kell rágyújtania, mint nekem pisilni. Az ilyen emberektől én is frászt kapok, pedig én értem miért dohányzik. Az önfegyelem hiányát viszont nem tolerálom a végtelenségig.
Köszi, utolsó.
Nem szándékozom kipróbálni.
Még ha el is tekintek attól, hogy mérgező: miért próbálnék ki valamit amitől undorodom? Ebben nem látom a logikát. :D
Úgyhogy én azokat sem értem, akik rászoknak, és azokat sem, akiknek csak néha jól esik egy. Olyan fura ez.
Azt olvastam, hogy azért jó érzés, mert felszabadítja az agyban a dopamint, ami örömérzetet okoz. És végül emiatt szoknak rá nagyon az emberek. Olyan mint a drogok.
Na de én például, ha egy kis dopaminra "vágyok", futok pár kilométert és már meg is van, eláraszt a boldogság. A sport, zene, alkotás- ezek mind dopamint szabadítanak fel bennünk.
Ezért vagyok rá kíváncsi, hogy miért nem elegek ezek bizonyos embereknek, miért a dohányzásban találják meg a megoldást? Úgy vettem észre, hogy a stresszes életet élő emberek szoknak rá leggyakrabban.
Hát én elég fiatalon szoktam rá, már nem is emlékszem, hogy történt, de biztos nem a stressz miatt volt. Inkább a társaság.
De mégegyszer nem szoknék rá ha tehetném, de hát már le tenni nem tudom.. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!