Leakarok szokni a cigiről. Hogyan kell egyik napról a másikra?

Nem olvastam semmi ilyesmit, de folyamatosan találkozok olyan emberekkel, akik húsz, harminc évnyi dohányzás után tették le a cigit. Megmondom őszintén, nagyon is tisztelem az ilyenek akaraterejét, mert mindegyiktől azt hallottam, hogy az első két hónap volt a legrosszabb, de megállták, és egyik napról a másikra azt mondták: mostantól nem dohányzom.

Sajnos én erre nem lennék képes, mert nem vagyok azon a szinten, hogy valóban akarjam ezt az egészet.

Közhely, de fejben dől el minden.

A legtöbb leszokni akaró - az alapján, amit én láttam - ott rontja el, hogy "még ezt a dobozt eszívja", "még ez a dohány fogyjon el", satöbbi. Ha valóban le akarsz szokni, ilyen nincs.

Ha vannak barátaid, párod esetleg, aki támogatna ebben, akkor hívd ki, szívd el vele/velük az utolsó szálat, és szertartásosan hajítsd ki a csikkel együtt ezt a szokást az életedből.

Ha berögzült, mint pótcselekvés, találj helyette valami mást. Ismerek olyat, aki rágóik dohányzás helyett, más répát rágcsál, megint más a kezeit foglalja le addig valamivel.

Pl.

Nincs "még egy szál". Akkor mindig ott lesz az a "még egy szál".

Nincs "csak napi x db szál". Ha nemdohányos akarsz lenni, akkor 0 szál a megengedett. Akár napi egy szállal is még dohányosnak számítassz.

Ha már kibírtál x napot, akkor azt ne tedd tönkre és nullázd le egy szállal.

Ha sikerült x ideig kibírnod, és ideges vagy, gondolj arra, hogy nem azért vagy ideges, mert nem gyújthatsz rá, hanem azért vagy ideges, hogy rágyújthass (magyarul az agyad jól átver, hogy rágyújts, de ne hagyd magad). És ez igaz bármilyen más tünetre, csak az agyad produkálja magát.

+ ez lehet, hogy csak az egyéni véleményem, de ha már úgy kezdtem a napot, hogy egyáltalán nem gyújtottam rá, úgy sokkal könnyebb volt nap közben megállni a rágyújtást, mint ha még reggel elszívok egy-két szálat, és csak után határozom el, hogy most leteszem.

Nagyapám is és édesapám is egyik napról a másikra tette le a cigit. Elmondásuk szerint csak az első 2 hét volt húzós, de túlélték, nem nyávogtak, igaz kicsit nehéz volt, de volt egy cél, ami segített nekik a leszokásban. A cél a pénz volt és az egészség, de leginkább csak az egészség!:D

Nagyapám mindig hordott az ingzsebében egy doboz cigit, amihez sosem nyúlt, ezt hordta mindig magánál kb 1 évig. Szerencsére nem dohányzom, de nagyon tisztelem őket, hogy szinte csettintésre le tudtak szokni a dohányzásról, mert hallom ismerősöktől is és itt is látom gyk-n, hogy nagyon sokan szeretnének leszokni és mennyire nehéz.:/