Egy dohányosnak könnyebb az élete, mint egy nem dohányosnak, a dohányzás mitől jó?

Úgy érzi ha rágyújt megnyugszik tőle félórára. Viszont kétségbe esik ha elfogyott, vagy ha nem gyújthat rá egy hosszú úton pl távolsági buszon. A munkahelyén sokszor a cigiszünetre vágyik. Ha nem gyűjthat rá eluralkodik a hiányérzet, agyában a káosz, feszült lesz, a gyomra görcsbe áll és nem tud nyugton maradni a seggén.

Ha meg mondjuk egy számítógép mellett ül és közben cigizhet, akkor nyugodtan elvan ott egész nap.

Én voltam láncfohányos, leszoktam és egy hónapig kb nem bírtam odaülni a géphez, ehelyett kitakarítottam az egész lakást, nagyon aktív lettem, többet mászkàltam, bicikliztem, mert testileg jobban le kellett fárasztanom magam ahhoz hogy olyan nyugodt legyek mint mikor rágyújtok.

Többet kezdtem enni is utána és leszokás után hîztam 10 kilót, ami két éve ugyanúgy áll. Kb 2 éve szoktam le és nem fogytam vissza azóta sem. A cigiben levő káros anyagok gátolják a tápanyag felszívódását a bélfalon. Nem csak azért lesz karcsúbb a dohányos mert evés helyett inkább rágyújt, hanem mert a dohányban található rengeteg kemikália befolyásolja az anyagcserét, az emésztést és az étvágyat is.

Rossz azzal a rengeteg korlátozással élni, csak azt lesni "mikor gyújthat már rá", szinte mindenhol tiltva van a dohányzás, "meddig tart még a megbeszélés, már nagyon dohányozni kellene, "elég hosszú lesz -e a szünet hogy nyugodtan lehessen dohányozni", stb...

Eleinte pörgeti csak fel az idegrendszert, aztán csak idegességet okoz, de a megszokás miatt a dohányosok azt gondolják: "ez jó".

Bár a gondolkodás mintha egy időre tényleg felgyorsulna tőle, ez szerintem kb. addig tart míg az ember el nem nyomja a cigarettát, és még talán pár percig.

Immunrendszert gyengíti, többet betegek, köhögnek-krákognak-levegő után kapkodnak, idegesek ha nem gyújthatnak rá: elég rossz élet lehet.

Igen, ha rágyújt, akkor megnyugszik. De ennek a megnyugvásnak a "mértéke" egy átlag dohányosnál kb. ugyanakkora, mint egy nem dohányosnál alaphelyzetben. Csak ezt már egy sok éve dohányzó nem veszi észre.

A nikotinra a szervezet egyik válaszreakciója a dopamin. Gyakorlatilag ez a boldogsághormon, az ember ilyenkor megnyugszik, ellazul, boldogabb lesz, stb. stb., tulajdonképpen ez a folyamat felelős a nikotin (illetve mindenféle-fajta) függőségért. Emellett a nikotin szűkíti a hasi ereket, emeli a vér glükóz szintjét. A dopamin mellet adrenalint is felszabadít. A vérnyomást és a pulzusszámot emeli, a hasi erek szűkítésének következtében több vér jut az agyba. Ezeknek egyenes következménye, hogy javítja a szellemi funkciókat, javítja a reakcióidőt, tulajdonképpen "felpörgeti" az embert. Akár annyira, hogy számottevően jobban tud teljesíteni egyes feladatokban.

Ugyanakkor a nikotinhoz borzalmasan könnyen hozzászokik a szervezet. Tehát azonos dopaminszint (és a többi fentebb felsorolt biológiai változás) eléréséhez egyre több nikotint kell a szervezetbe juttatni, egy idő után pedig az ember már nem azért viszi be a szervezetébe a nikotint hogy ellazuljon, hanem azért, hogy egyáltalán szinten tartsa magát és ne legyen sík ideg. Ebből egy nikotinfüggő csak annyit érzékel, hogy "Jé, rágyújtok, akkor nyugodt leszek" és így jutnak el a kezdő dohányosok a heti néhány száltól a napi akár több dobozig.

... és nem, ez nem csak egy idehányt okoskodás volt. +10 évig dohányoztam, kb. fél éve raktam le. Nálam is megvoltak azok amiket elwera írt, azóta is majdnem minden nap minimum 10 kilométert lebiciklizek és a folyamatos biciklizés mellet jött fel a 10 kiló.