Na basszus, a 16 éves húgomat dohányzáson kaptam. Ti mit tennétek a helyemben?
Feltűnt az utóbbi időben, hogy gyorsabban fogy a cigim. Anya-apa nem dohányoznak, úgyhogy elkezdtem a húgomra gyanakodni, ami be is jött. Most már tudom, hogy ő volt, de ő még nem tudja, hogy én tudom róla. Szóval értitek na :-D Azóta vigyázok a sajátomra, nem is lop belőle, azóta vesz magának (szintúgy kinyomoztam).
Na most egy kis dilemmában vagyok. A húgom 16 éves. Én is voltam 16 éves dohányos. Tudom, hogy reagáltam volna akkor, de azt is tudom, hogy ma hálás lennék annak, aki megakadályozza, hogy rászokjak.
Szóval:
-Ha elmondom a szüleimnek, akkor jó eséllyel megpróbálják megakadályozni, megtiltani a húgomnak, hogy cigizzen. Hogy ez mennyire fog menni, azt nem tudom, nekem is tiltották, de hiába.
-Ha elmondom a szüleimnek és kiderül, hogy én mondtam el, akkor a húgom nagyon fog utálni, legalábbis egy pár évig, pedig kifejezetten jó tesók vagyunk. 16 évesen én is utáltam volna ezért. Ma persze már hálás lennék.
-A húgom előbb-utóbb lebukik anyuék előtt, ez törvényszerű. Én is lebuktam, mindenki le fog. Ha kiderül, hogy tudtam és nem szóltam, anya és apa nagyon nem fognak örülni. Hazudni nekik se lenne jó viszont. ("Nem tudtam.")
-Én is ennyi idősen kezdtem el cigizni és most húsz évesen azt mondom, hogy el kellett volna törni a kezemet, amikor először rágyújtottam. Semmi értelme nincs, elviszi a pénzem, de legalább meghalok tőle. Ezt elmondhatnám a húgomnak, de eleve, ha ennyi idősen nekem valaki ezt mondja, kiröhögöm, ő se tenne mást. Továbbá megkérdezhetné a nővérét (engem), teljesen jogosan, hogy miért nem szokok le, ha ennyire rossz. És normális választ erre a kérdésre nem tudnék adni :-/
Szóval egyfelől ott van a húgomnak a tüdeje és a pénztárcája, legalább az övé legyen rendben, ha a nővérének már nem volt ennyi esze. Másrészt ott a viszonyom a húgommal, ami eddig nagyon-nagyon jó volt :-) Harmadrészt ott vannak a szüleink, akik nagyon szeretnek minket, mi is őket. (Egyikük sem dohányzott soha).
Őszinte legyek, nem is tudom mikor voltam ennyire tanácstalan. Fogalmam sincs, mit csináljak...
20/L
válasza: válasza:Szerintem a következő lehetőség fair megoldás: Állj a húgod elé, és mondd el neki, hogy xy-ideig ( ezt közösen beszéljétek meg ) van rá lehetősége, hogy ő maga elmondja a szüleiteknek, és ha nem teszi meg, akkor utána te fogod elmondani nekik.
Ezt tartsd is be. Ha mondjuk két hetet kap, és nem mondja el, akkor szólj, mielőtt te elmondanád, hogy fel tudjon készülni, de tartsd is be ezt az egészet.
válasza:17-es vagyok: Te egy nagyon rendes csaj vagy! Valóban, talán a húgodnak kéne elmondani a szinten rendes szüleidnek, hogy "néha" rágyújt..., de ezt sem erőltetném. Mondok egy példát (én mindkét oldalt megértem, nézzük a szülőt): van két fiam, egy 22 és egy 19 éves. A 22 mikor 17 volt dohányzott. Mindig megéreztem rajta (ennyi idősen én is szívtam, meg hülye sem vagyok), de ő soha nem ismerte el. Azt szerette volna, ha nem tudom (tipikus jó fiú, előttem szégyellte). Mondtam neki egy csomószór, hogy tudok róla, ha neki igy jobb, mintha őszinte lenne, hát legyen... Azóta már nem szívja, persze nem miattam szokott le :).
Na a 19 éves kb 2 hete ad két puszit....erre én: bagózol? ÁÁÁ, nem, találkozott a buszmegállóban a haverokkal, és ráfújták... Ez is hülyének néz, gondoltam, sőt mondtam is neki...:). Azt gondolom, hogy néha rágyújt a haverokkal, de nem dohányos. De tudod mit, ennyi kell!
Szóval a te szüleid sem hiszem, hogy naivak lennének. A kamaszok pedig próbálkoznak, és amíg "csak" ennyi a próbálkozás, és ebben kimerül, addig legyen.... Nem örülnék, ha 10 év múlva is dohányoznának, és kicsi a valószínűsége, h fognak. De ezeknek a gyerekeknek (és a húgodnak is, neked is), ennyiben kimerül a lázadás, és nem nyúlnak máshoz, amit hála a jó Istennek csak a tv-ből ismerek....
A másik oldal, amit mondtam: én is szívtam ennyi idősen..., aztán amikor megismertem az első férjemet, akkor nem..., aztán többször volt még az életemben olyan időszak, hogy jól esett 1-2 szál, vagy elmentünk a kollégákkal bulizni, és ott egyiket a másik utan szívtam, mindezt úgy, hogy a hétköznapokban soha nem gyújtottam volna rá. Azt nem tudtam volna elképzelni, hogy egy 30-as mutatós nő vagyok, akiből árad a dohány szag.
Most 43 vagyok, és kb 5 éve nem gyújtottam rá....(de szerettem cigizni, jó volt levezetni vmin a feszültséget....).
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!