Miért mondjátok, hogy nehéz leszokni a cigiről? Már annyian leszoktak.

Tulajdonképpen tényleg az a kulcsszó, hogy "ha akarja". Mint ahogy írta a 25éve dohányzó válazoló is, hogy azért nem tudna leszokni, mert nem is igazán akarja. Tényleg csak azon múlik. A rákos példa meg teljesen hülyeség volt.

Olyan ez mint az elhízás. (és most tegyük félre azt, hogy itt az elhízottak 98%a beteg, meg pajzsmirigyes, meg persze rossz a genetika, mert tudjuk hogy ez csak hazug kifogás a legtöbb esetben)

Szóval, egy kövér embernek nehéz lefogynia? Ha igazán akarja, akkor már-már egy kalandként éli meg, de legalábbis ott lebeg a szeme előtt, hogy mit nyer azzal, hogy most ezt csinálja, vagy hogy most azt nem eszi meg. Aki igazán eldöntötte hogy változtatva az étrendjén, rendszeres testedzést végezve fog élni, azt semmi nem tántoríthatja el, és nem fog a cocacola után sóvárogni, mert tudja, hogy azért nem ihat olyat, mert valamit meg akar magán változtatni. Ha megkérdezel egy embert, aki kövér volt, de már sportos, hogy megbánta-e, vagy hogy nehéz volt-e, azt fogja mondani (nagy valószínűséggel), hogy élete legjobb döntése volt, hogy belevágott, nagyon jól érzi magát a bőrében, és nem is kívánja azt a régi életmódot amit előtte csinált.

Ennek ellenére mégis hány elhízott embert látsz, aki soha nem tudja meghozni azt a döntést, hogy ő akkor most megváltozik, és életmódot vált, mert szeretne vékony lenni, és egészségesebb, és utálja magát amiért kövér, de mégis inkább leél úgy egy életet, hogy marad a "biztonságos" életében, a változásokat messziről elkerülve, és akármikor ez eszébejut, keres egy kifogást, majd szépen megpróbálja máshova terelni a gondolatait, hogy ne szembesüljön azzal, hogy ha változna, jobban érezné magát.. a kövér emberek legalább egyharmada ezzel így van.

Szerintem ugyanilyen a dohányzás is. Meg kell hozni a döntést, aztán nem bánja meg az ember, és visszatekintve már-már nem is érti, hogy hogy csinálhatta azt olyan sok ideig, de azért nem szoknak le sokan (miközben le akarnak), mert félnek belevágni valami újba.

Remélem érthető volt a példa, és most te is jobban belelátsz ebbe a dohányzásos dologba :D

És még mielőtt valaki lehurrog, hogy könnyű okoskodni, én túlsúlyos is voltam, és erős dohányos is. Mindkettőből sikerült "kilépnem", és most ezt nem azért írom, hogy felvágjak, hanem ha már egy valakit is ösztönzök, akkor már jó, hogy leírtam :D

#7 - Mark Twain-nek már 1000x sikerült :D

A logika egyszerű amúgy: vannak dolgok, amik függőséget okoznak és vannak olyanok, amik nem. Minél erősebb függőséget okoz valami, annál nehezebb leszokni róla.

Értelemszerű tehát, hogy mivel a dohányzás erős függőséget okoz ( fizikailag bizonyítottan, pszichikailag dettó ), ezért is nehéz leszokni róla. Az már, hogy ezt a “ nehezet “ mihez hasonlítjuk és mit jelent számunkra a “ nehéz “ , illetve a “ könnyű “ , az már egyéni megítélés kérdése.

Nem mindegy már eleve az sem, hogy valaki elsősorban milyen függőségre hajlamos: alkohol, szex, drog, szerencsejáték, stb.

Ha te hajlamos vagy X-re, akkor hiába próbálod ugyanazzal a nézőpontoddal megítélni azt, aki Y-ra hajlamos, mert nem fogod tudni megérteni. Erre példa amikor egy láncdohányos kritizál egy alkoholistát, illetve egy bulimiás kritizál egy falászavarost – tehát ez non-sense, mert nyilvánvaló, hogy a hajlamok megoszlanak és van, ami egyeseket vonz, illetve másokat taszít.

A dohányzás példáját véve: van, aki irtózik a cigarettától, de keményen rá van szokva a vízipipázásra- ergo nem vonzza őt a cigarettázás, tehát nem is tekinthető érintettnek ebben a témában, kívülállóként pedig értelmetlen, hogy véleményt mondjon róla, maximum úgyis csak a köztudott tényeket hozza fel, de ezenkívül nincs miről nyilatkoznia.

Másodsorban, sok kamasz egyáltalán nincs képben azzal, hogy mit jelent adott függőség kialakítása. Általában akik rákérdeznek, hogy “ káros-e a cigizés ? “ , “ nehéz-e leszokni róla ? “ , “ próbáljam-e ki ? “ , stb. – ezek mind kamaszok ( vagy eléggé naiv felnőttek ).

Persze, hogy a legtöbb kamasznak azt fogják mondani elsősorban, hogy vigyázzon, mert nehéz lesz leszoknia, ugyanis a fiatalok többsége úgy áll hozzá az élvezeti cikkekhez, hogy túl nagy a lendület és túl kevés a gondolkodás, ami a háttérben van. Nagyon sokan vannak úgy, hogy egyszerűen tudatlanok arra nézve, amit bevállalnak, ezért inkább szembesüljenek a lehetséges következményekkel, minthogy később majd azt mondják, hogy nem volt ki szóljon nekik.

Tehát azzal van a gond, hogy tudatlanságból nagyon könnyű rászokni, ma már mindenki számára előrelátható a helyzet: elmennek a 13-14 évesek a szórakozóhelyre és estétől reggelig szívják a cigit, reggel suliban a fürdőben ismét rágyújtanak néhány szálra, hazamennek délután, akkor ismét találka a haverokkal és bagóznak még kicsit, 17-18 éves korukra megrögzött dohányosok már. Ekkor már nehéz leszokni, és azért jutnak el idáig, mert addig a pontig, amikor szembesülnek a függőségükkel, addig teljesen tudatlanul cselekedtek, egy percig sem gondoltak arra, hogy mit tesznek saját magukkal, mert a tömeg csak sodor és sokan nem fontolják meg, hogy egyáltalán mit csinálnak. Na ilyenkor van értelme annak, amikor valaki visszahúz néha és elmondja neked, hogy vigyázz, mert ezt még később bánni fogod.

Annak is utána lehet olvasni, hogy nincs fizikai függősége.

Ha lenne, akkor miért tudnak sokan úgy leszokni, hogy nincs elvonási tünetük? Ha nappal óránként megőrülsz egy cigiért, és 5óra után a falat kaparod (lehet, hogy nem Te, de vannak ilyenek), akkor ők hogy tudnak úgy aludni nyugodtan 8-10órát, hogy nem a híres fizikai függőség tüneteivel ébrednek?

# 16- A fizikai függőség azt jelenti, hogy tudományos kutatások alapján bizonyított tény az, hogy adott szer olyan kémiai reakciókat generál a szervezetben, amelyek hosszú távon függőséget okoznak.

Fizikai függőséget fedeztek fel a cigaretta, a kávé, a heroin, az ópium, és más szerek használata esetén, pont úgy, ahogyan a marihuána és az lsd esetében például nem fedeztek fel fizikai függőséget, ezeknél kizárólag pszichikai függőség léphet fel.

Visszatérve a dohányzásra, azért nem egyformák az elvonási tünetek, mert különbözőek vagyunk és nem reagálunk egyformán adott szer megvonására. Van, aki reggel nem tud felébredni, ha nem ihat kávét, másnak pedig teljesen mindegy, hogy megvan-e a reggeli eszpresszója. Az előbbi hajlamos a koffeinfüggőségre, a második aligha. És ez minden más szerrel így van.

Semmi sem vonatkozik kötelezően mindenkire. Az általános tudnivalóknak az a szerepe, hogy ismertessék azt, hogy ennek a dolognak X, Y és Z lehet a kockázata. A fizikai függőség is egy kockázat- van, akinél kialakul és van, akinél nem. Több tényezőtől is függ ez, dohányzásnál számít az, hogy eleve mennyit cigarettázik valaki, milyen rendszerességgel, használ-e más kábítószert ezen kívül, sportol-e, stb.

Viszont alapvetően igen, a cigarettázás okozHAT fizikai függőséget, az már más kérdés, hogy kinél lép ez fel és kinél nem.