Függő lettem? 15/F

Ne cigizz ilyen fiatalon, és lehetőleg később sem.

Ennyi idő alatt, ennyi cigitől nem lehetnek olyan elvonási tünetek, hogy ne tudj aludni. Neked valami más pszichés problémád is lehet.

Egyértelműen rászoktál, lényegében igen, függő vagy. Nagy valószínűséggel ezért az elvonási tünetek (ingerültség, remegés).

Nehéz tanácsot adni, hiszen kézenfekvő lenne, hogy "Hagyd abba, szokj le a cigiről! Nem egészséges." de ez nem fogja megváltoztatni az életed.

Be kellene látnod, hogy mennyire káros, amit csinálsz és elhatározni, hogy le akarsz szokni.

Ezek után megpróbálhatod önerőből is, hogy csökkented az adagot (neked talán ez lenne a legmegfelelőbb, egyre kevesebbet szívj) vagy teljesen el is hagyod.

Mindez csak elhatározás kérdése.

Vagy szólhatsz szüleidnek is, persze ebből nyilván lesz vita, de azt kibírod. Ők segíthetnek a leszokásban, vehettek tapaszokat vagy rágót ami segít letenni a cigit.

De beszélhetsz az orvosoddal is, ő majd tájékoztat, hogy milyen lehetőségeid vannak.

Rászoktál ja.

Egyébként megfigyeltem, hogy aki dohányzik, az alapvetően sokkal idegesebb típus, és nem csak amikor nem tud szívni. Tehát hiába enyhíti ezt egy szál egy ideig, és főleg csajoknál látszik ez.

Milyen fajtát szívsz?

Szerintem rászoktál, próbálj leszokni különben így járhatsz.

[link]

Sportolj, kondizz, fuss, bicajozz bármit csak kösd le magad.

f/28

Nem akarok kötekedni, de szerintem a dohányosokat nem különösebben hatja meg az effajta kép.

Egyrészt, mert "belül van, úgysem látom, teszek rá" felfogással elhessegetik a gondolatot, másrészt pedig ott a sok figyelmeztetés is és az iskolai előadások, a családtagok könyörgése, hogy szokjon le az illető és mégsem érnek vele célt.

Persze jó, hogy belinkelte az egyik válaszoló azt a képet a tüdőről, hátha a kérdezőnek pont ezt jelenti majd a segítséget.

Ennek ellenére, én úgy gondolom, hogy a leszokáshoz belső elhatározás kell, az a legfontosabb.

Én is dohányoztam régen, bár ne tettem volna. 11-12 éves koromban kezdtem el és sajnos pár évig folytattam. Én egyik napról a másikra szoktam le, és nem is voltak különösebb elvonási tüneteim, pedig elég gyakran cigarettáztam előtte.

Próbálj meg leszokni kérdező, ha van eszed, akkor így is egész életedben bánni fogod, hogy VALAHA is rágyújtottál.

(Én is kb. a te korodban szoktam le.)

Apám 40 évig keményen bagózott. Napi 2 doboz mezítlábas Symphoniát szívott el. (Nagyon durva!) Aztán amikor 60 éves korában egész nap csak köhögött, és majdnem megfulladt, egyik napról a másikra abbahagyta a dohányzást. Nem akartam hinni a szememnek! Meg tudta állni, pedig ő még abban a korban élt, amikor a családfő minden gond nélkül telefüstölhette az egész lakást. Többet nem is nyúlt cigi után, és még +21 évet élt. Szerintem , ha nem lett volna ilyen erős dohányos, még mindig élne.

Számomra (de a kutatók számára is) az a tanulság ebből, hogy ebből a megkötözöttségből csak így lehet leszokni! Egyik napról a másikra. Van több ismerősöm is akik így csinálták, és azt mondták, hogy az első 3 hét volt borzalmas, azt kell kibírni, azután meg undorodni fogsz még a szagától is! Azóta pl. ők be sem mennek olyan helyre, ahol dohányfüst van... :-)

Sok sikert!!!

Egyetértek az utolsó válaszadóval.

Én is azért hagytam abba egyik napról a másikra, mert nagyon köhögtem és komolyan azt hittem, komoly baj van.

Szerencsére utólag kiderült mi okozta a köhögést, de eszemben sem volt visszaszokni a cigire. Az első hetek valóban nehezek, bár nálam annyira erős volt az elhatározás, hogy nem okozott különösebb problémát a dolog.

Senkinek nem kívánom azt a pár hetet, amíg a vizsgálati eredményekre vártam, úgy, hogy szüleim nem is tudtak a dohányzásról és nem tudtam, hogy mondjam el nekik, hogy lehet meg fogok halni...

Már több éve nem dohányzom, pedig van itthon cigi (apám sajnos dohányos, de a házban nem engedem cigarettázni), illetve én is elraktam pár szálat. Persze ezek lassan 10 éve ott vannak, sosem gyújtottam rá.

Azóta én is rosszul vagyok a füsttől, nem vagyok hajlandó olyanhoz menni, aki dohányzik a lakásban, nem bírom, ha átveszi a szagát a ruhám, a hajam és az egészségem miatt is aggódom.