Nemdohányzó embereknél hogy működik az "önjutalmazás"?

Nem dohányzok és:

Sikerélményem van (bármi) - mit csinálok?

Fárasztó nap munka közben/után - mit csinálok?

Reggel iszom a kávét - mit csinálok?

Laktató ebéd/vacsora után - mit csinálok?

Mármint tisztában van mindenki a dohányzás veszélyeivel, de van a nikotinnak az a hatása, ami felszabadítja a dopamint. Vagyis egy dohányzó ember jól érzi magát, mert a szál cigi önjutalmazásként hat. Sokat dolgoztam/ sokat tanultam/ reggel van és iszom a kávét/ végeztem az ebéddel/ épp túl vagyok egy szakításon, ilyen helyzetek sorozata váltogatja, hogy most megérdemlek egy szál cigit.

Most gondoljatok hülyének, de akkor is, valaki aki nem dohányzik, nincs neki dopamin a szervezéteben, az hogy érez, mi által, milyen cselekvések sorozata által sikerérzetet, mi nekik a jutalom, vagy tulajdonképpen mi az, amitől nem tűnik sivárnak és üresnek az egész élet? Én is le akarok szokni, de ami visszatart, hogy milyen borzasztó üres lenne az élet jutalom nélkül. Mármint, egész napos meló után csak gubbasszak, aztán itthon főzzek, takarítsak, és üljek depisen mert nem érdemlem meg a szál cigit. Most hiába írnátok, hogy tűzzek ki jutalmul egy fagyit, vagy egy pohár citromos levet, mert én tojok a kajára és az italra. Akkor csináljam végig a napi teendőimet, mint egy robot, vágjak mindenhez mosolygó pofát, úgy hogy útálom hogy nem kapok semmit, amikor kellene. Ez elég furán hangzik, de azért tényleg. Mármint havonta leteszem az X forintot az okés, és veszek belőle mittomén milyen ruhát, vagy elmegyek valahová egyszer egy évben kirándulni netán, mert többre úgysem lenne időm. Az aztán nagy jutalom lenne. Főleg cigi nélkül. Sokszor rágondolok a nemdohányzó ismerőseim életére, főleg hogy van közöttük is pár csóró (nem dohányoznak, de mégsem gyűlt halomra a pénzük a küszöbön). Végeznek a melóval, aztán hazamennek, főznek, mosnak, takarítanak, ugyanúgy mint én és azzal annyi, monoton megy tovább az élet, és kb nem is értem, hogy lehet úgy élni. Mármint tudom, hogy aki nem dohányzik, annak meg sem fordul a fejében, hogy kéne egy cigi, de aki dohányzik, az boldog, mert megkapta a cigit. Tehát aki nem dohányzik, az tulajdonképpen mitől boldog? Most kerüljük azokat az embereket, akiknek amúgy is szuper élete van, sportautó, medence, rakás ismertségi kör, és elvan amúgy is egész nap, vegyük a középszert és alatta, akik keményen dolgoznak a megélhetésért, és etetniük kell a családot, stb. Nekik mi adja a boldogság érzetet, mit éreznek, mi nekik a jutalom? Munkahelyen dolgozok, otthon dolgozok, és azzal annyi? Mint egy robot, aztán megyek tovább? Ilyenkor arra gondolok, hogy nincs egy rakat pénzem, de legalább a cigivel van valamim ami boldoggá tesz, mert más semmi nem tenne azzá. A nemdohányzókat mi teszi egyáltalán boldoggá? Tök furának tűnnek. Érdekes felvetés tudom, de aki úgy érzi kifejtheti mit gondol a témáról.