Egészségesen étkezők, ahol az egész család, beleértve a gyerekeket is, egészséges életmódott folytattok, hogy oldjátok meg a "nagymama kérdést"?

Azt, hogy nem egészséges meg hogy hizlal, azt konkrétan a mekire, kfc-re és ehhez hasonlókra mondtam neki. A mamák főztjére soha! Azokról soha nem mondtam h rossz, vagy beteg lesz tőle. Sőt, a beteg szót nem is használtuk ezeknél a beszélgetéseknél, mi azt mondjuk h egészségesek és fittek maradunk. Nem azt mondom hogy azért mert betegek leszünk, ez így tényleg paráztatás lenne.

És ha elmegyünk, akkor nem finnyogok, én szépen megmondom hogy én ilyet nem kérek, esetleg, ha rántott hús van rizzsel és friss salátával, akkor eszek rizst és salátát, vagy ha éppen nem csak olyan gyors látogatásra jöttünk, hogy belestünk miujság, hanem tényleg több órát ott vagyunk akkor lecsipedem a húsról a panírt és úgy eszem. Úgy megeszi a fiam is, húsokkal, salátával nincs gond. Ha meg például rakott krumpli van azt a férjem úgy eszi hogy kieszi a húst meg a tojást.(én alapból sose szerettem a rakott krumplit, nálam ez nem kérdés). Szóval ilyenekkel nincs gond, csak a főzelékek, sütit, édességek, perecek. A főzelékkel úgy volt, hogy meglátta a mamáét és kérdezte, hogy miért ilyen világos és nagyon sűrű, anyáé meg sötétebb és hígabb. Mondtam neki, hogy azért, mert a mama más lisztet tett bele. És már nem is kérte. Meg ilyeneketkérdez állandóan, mert én enm fehér gabonalisztet használok, igy nekem alapból minden sötétebb, vagy tömötebb.

Amúgy a másik meg, hogy ezerszer elmodtam anyósomnak is, hogy ne készítsenek semmit, mert nem vacsorázni jövünk, van mit ennünk. Megiszunk egy kávét, teát, esetleg kakaót és megyünk. Ha meg nagyon akar főzni, akkor főzzön egy kis zöldséglevest és kész, azt legalább a gyerek is megenné. Közel lakunk, 25km-re,minimum hetente egyszer eljövünk, ha nem kétszer, nem kell annyit készülni ránk. Dehát ezt nagymamának magyarázni felesleges.

Amúgymeg ha már finnyogás, ők finnyognak ha eljönnek. Anyám még úgy ahogy visszafogja magát, megkóstolja, de apámon meg az anyósomon látni h menekülnének. Akkro én miért legyek toleránsabb? Én legalább próbálok kompromisszumot találni, ők meg csak bámulják az ételt meg pofágat vágnak, meg sóhajtoznak.

Ők miért nem tudnak egy kicsit megértőbbek lenni? Hátha látom hogy az a gyerek a francba is de nem eszi meg, hát akkor megemberelem magam és változtatok hogy egyen a kisunokám, vagy nem?