Dietetikusok, egészséges táplálkozók sokszor tanulmányokra, kutatásokra hivatkoznak. Hol tudom ezeket én is elolvasni?

Ha van alapja hivatkozásuknak, akkor közlik a tanulmányok linkjeit, vagy legylább a tanulmányok pontos címét.

Forrás megjelölése nélküli hivatkozás: mese kategória.

Nemigen foglalkoznék vele. Tudod van nekik egy elképzelésük az egészséges táplálkozásról. Kikeresik (jó esetben) az őket igazoló tanulmányokat és kutatásokat, majd odaírják forrásként. Legalább annyi van azonban olyan is, ami nem őket igazolja, azokat természetesen figyelmen kívül hagyják, azok nem is léteznek. De némely kutatók is megérik a pénzüket egyébként, a nem őket igazoló eredményeket kihagyják ilyen-olyan ürügyekkel a publikációból. Csak hirtelen ez ugrott be:

[link]

Vannak erre a célra adatbázisok. Én a PubMed-et javaslom, az egyik legnagyobb-jobb oldal különféle tanulmányok közzétételére.

De vedd figyelembe, amit 2. mondott: sokszor kikeresik (sőt, az is előfordul, hogy nem is hivatkoznak konkrét cikkre-ez esetben különös szkepticizmussal tekints a cikkre!) az őket igazoló tanulmányokat,

és a több száz, nekik ellentmondó kutatást figyelmen kívül hagyják.

Persze nem csak ilyenek vannak, de az ilyen "egészséges táplálkozók"

nagy része (Norbi, meg ilyenek) ált. végzettség, valós tudás nélküli

sarlatánok, akik csak nyerészkedni akarnak. De mondom, kivételek mindig vannak:)

Egyetértek #2 -vel.

Kérdező: Jó lenne tudni, hogy miért tetted fel a kérdést.

-Érdekel, hogy általában hol találsz tanulmányokat, kutatások eredményeit és ezen belül főként a dietetika érdekel téged ?

-Szeretnél egészségesen táplálkozni, de nem tudod, hogy kinek higgy jobban?

Engem sok minden érdekel úgy általában: történelem, politológia, pszichológia, kvantumfizika. Szeretek ezekről olvasni, tanulni. Megpróbálom megkeresni az összes kutatást az adott témában, leellenőrizni a hivatkozásokat. Legtöbbször az a gond, hogy minél mélyebbre ások, annál több falba ütközök, szinte minden kutatásnak meg lehet találni az ellenkezőjét is ugyanolyan tudományosan bebizonyítva. Egy bizonyos pont után már nem tudom eldönteni, hogy melyiknek "higgyek", hiszen ugyanolyan tudományos mindegyik. A táplálkozás tudománya is pont ilyen. Mindenre van ugyanannyi pro és kontra. Ha mondjuk egy szakdolgozatot kellene írjak, akkor egyszerűen kiválasztanám a számomra legszimpatikusabbat és azon az úton mennék tovább. Úgymond nincs semmi tétje az egésznek.

Viszont a táplálkozás, az egészség már más kategória. Ez már konkrétan hatással az életemre, a családom egészségére. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik oldalt választom, melyik oldalnak "hiszek".

Amikor ezzel szembesültem, akkor egy egyszerű módszert választottam: az empirikus módszert. Kerestem olyan embereket, akik úgy élnek, ahogy én szeretnék. Akik nem betegesek, fittek, jól érzik magukat, a gyerekeik nem hiányoznak az óvodából, iskolából betegség miatt. Megkérdeztem tőlük, hogy ők hogyan érték el ezt. Megfogadtam a tanácsaikat akkor is, ha azok ellentétesek a tudományos kutatások nagyobbik részével. Ez a módszer nekünk eddig bevált, elértük azt, amit célul tűztünk ki: egészségesnek érezzük magunkat, a gyerekek nem hiányoznak betegség miatt.

Kérdező: ha a kutakodás célja csupán kíváncsiság, esetleg valami szakdolgozathoz kell, akkor sajnos nem tudok olyan oldalt mondani, ahol megtalálod ezeket a kutatásokat.

Ha viszont tétje is van a dolognak, akkor nem biztos, hogy ez a helyes út.

@5 A hozzá nem értők számára szinte mindig ez a látszat, hogy a kutatások szinte mind ellentmondanak egymásnak, stb.

Régebben én is ezt tapasztaltam egyes területeken, aztán elkezdtem belelátni (egyetem), és rájöttem, hogy azért nem ilyen bonyolult:)

A legtöbben nem nagyon tudják szétválasztani a pénzhajhász kuruzslók és a megbízható, PhD fokozattal rendelkező kutatók munkáját.

Ami azt illeti, a legtöbb ilyen kutatás nagyrészt empirikus alapokon nyugszik-de nem kizárólag. Lásd, pl. egy gyógyszer kifejlesztése:

eljuthatnak oda, hogy ez és ez a molekulacsoport ezzel és ezzel a hatásmechanizmussal ezt és ezt okozza, tehát elvileg működnie kellene-de az ember élettana annyira komplex, hogy nem lehet minden tényezőt figyelembe venni-azaz tesztelik, hogy valóban hat-e, és tényleg nincs e különösebb mellékhatása(természetesen valamilyen mellékhatása mindennek van).

A lényeg az, hogy egy ember tapasztalati úton szerzett ismereteivel, és az abból levont következtetésekkel nagyon vigyázni kell!

A statisztikák, közvélemény kutatások nem véletlenül alapszanak kifejezetten nagy, vagy reprezentatív mintákon, a gyógyszerkutatásokban nem véletlenül szerepeltetnek kontrollcsoportot, stb. Az emberek hajlamosak ebből elhamarkodott következtetéseket levonni-"Marikának is működött fejfájásra a gyógyszer, jó lesz az az eltört karomra, meggyógyultam a rákból, mert C vitamint szedtem, nem vagyok beteg 4 éve, mert naponta 1g D vitamint betolok, stb. Ez nem véletlenül az egészségtudományi területeken fordul elő-itt a legtöbb a hozzá nem értő, így lehet a legjobban manipulálni az embereket, ráadásul talán a legkevésbé egzakt természettudományi határterület. (az orvostudomány SOKKAL másabb, nem véletlenül választom ketté őket! Az orvostudományban szinte mindig van konszenzus a fontosabb kérdésekben).

Kérdező, ha nem pusztán érdekességként olvasgatod ezeket, hanem tényleg szeretnél úgymond "egészségesen" táplálkozni, élni: ne keress semmi varázslatot, Norbi-féle extrém diétát, szenzációhajhász cikkeket. Nincs értelmük, és becsapnak. Mozogj, ne egyél meg naponta 10 zacskó chipset, ne egyél heti 7x vörös húst, ha nem irreális adagokat veszel be, akkor főleg ősszel-télen a vitaminokat is szedheted, stb.* Ezek nyilván csak példák. Az ilyen hiper-szuper diéták általában azon alapszanak, hogy az emberek szeretnének egészségesek, jó alakúak lenni-csak épp tenni érte, mozogni már nem. Csak aztán szétcs@szi a szervezetét azzal, hogy 3 hónapig napi 1fej salátát eszik... Mint mondtam, tényleg viszonylag egyszerű módszerek, még csak klinikai kutatások sem kellenek hozzá, ráadásul mindenki ismeri őket. (mármint azok, és az ahhoz hasonlók, amiket a *-nál felsoroltam) Összegzés: fontold meg, amit @2 mondott, de ha mindenképpen szeretnél ilyeneket olvasgatni(és nincs közvetlenül hivatkozva a cikkben), akkor, mint már írtam/írták: google scholar, pubmed. Van még egy-két ilyen, én ezeket használom(más tudományterületen készült kutatásokat olvasok rajta, de ez lényegtelen).

@6

Le a kalappal, nagyon szépen tudsz fogalmazni. Úgy fogalmaztad meg azt, hogy laikusként ne higgyek el minden sz@rt, hogy az egyáltalán nem volt sértő számomra :) Ez tetszik.

Másrészt... teljesen jogos amit írsz. Legtöbb ember sajnos valóban nagyon hiszékeny és olyan összefüggéseket vél felfedezni, amiket ő szeretne látni.

A legtöbb ember általában nem ehhez a módszerhez nyúl először. Mindenki úgy kezdi, hogy először elmegy a háziorvoshoz, az tovább küldi másik orvoshoz. Mi is ugyanígy voltunk ezzel. Mint ahogy azzal is, (mint a legtöbb ember), hogy az orvostudomány már elérte a fejlettség maximumát és mára már mindent tudnak. (Ha bárányt tudnak klónozni, akkor annál nincs feljebb :) ).

Akkor kezdődnek a gondok, amikor a PhD kutatók munkáin alapuló módszerek szépen meg is gyógyították a gyerekeinket, mindegyiket, minden alkalommal, havonta akár többször is. Ugyanígy az ovis társakat, osztálytársakat is. Viszont láttuk, hogy vannak páran, akiket nem kell hetente, havonta meggyógyítani. Egyetlen ilyen eset még simán lehet véletlen/szerencse/jó gének/bármi. 2-3-5 ilyen is. Viszont, ha több ilyen "véletlent" talál az ember, az már statisztikailag nem lehet véletlen.

Félreértés ne essék- én mélységesen tisztelem az orvosokat, kutatókat, de szerintem még távol állanak attól, hogy teljes mértékben megértsék az emberi szervezet működését. (pl a microbiomot is csak nemrég kezdték el kutatni). Aztán még ott van, hogy egy-egy kutatás eredménye csak évek, évtizedek múlva kerül be a köztudatba (pl. lázcsillapítás).

Én nem szeretnék okoskodni, mert nem értek ezekhez a dolgokhoz. Csak azt tudom leírni, amiket tapasztaltam. A kicsi gyerekeink régebben sokat betegeskedtek, ugyanúgy gyakran megfáztak, mint általában szinte minden gyerek manapság. Amióta viszont változtattunk a táplálkozási szokásainkon (tej kiiktatása, zsír használata olaj helyett, vitaminok, stb.), azóta (5 éve) soha nem hiányoztak betegség miatt. Ilyesmit ritkán lát az ember.

Ha ezeket az eredményeket figyelmen kívül hagynám, akkor talán még felelőtlenebb lennék, mint azzal, amikor bevezettük ezeket a változtatásokat. Nem vagyok elvakult, de nehéz lenne meggyőzni engem arról bármilyen tudományos alátámasztással, hogy a mostani táplálkozási szokásaink nem megfelelőek és helyette inkább térjünk vissza a régihez.

@7, köszi:)

Természetesen az orvostudomány nem tud mindent, sőt!

Elsősorban arra célzok, hogy az ilyen esetekben nem lehet tudni, hogy mi okozza a változást, a javulást-és ezért jöttem a kutatási meg tesztelési módszerekkel, ha több ezer embert vizsgálnak, akkor sokkal inkább kizárhatók a véletlenek, egyéb behatások, vagy egyáltalán kideríthető, hogy mi okozza a bajt(jelen esetben a javulást). Én sem szeretnék okoskodni, de a gyerekeidnél gondolom fennállhatott valamilyen probléma-amit a táplálkozási szokások, de akár egyetlen, örökölt probléma is okozhatott. Kicsit zavarosan fogalmazok, de na:D

Tehát:adott egy probléma, a gyakori betegeskedés. Ez manapság elég gyakori, bár azért az, hogy az ovis-társaik és ők is hetente-havonta betegedtek meg-ilyennel még nem találkoztam. Nem tudom, hogy a háttérben lévő probléma kiderítésén mennyit fáradoztak az orvosok, nem javasoltak kifejezetten ilyen célzatú vizsgálatokat?

A lényeg az, hogy (közvetve vagy közvetlenül) bizonyos táplálkozási

szokások okozhatták ezt-hiszen elmúlt, amikor a tápl. szok. megváltoztak. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ilyen dolgokból könnyen levonható hibás következtetés.

Egy lehetőség: legfőképp az EGYIK elhagyott, vagy éppenhogy a szervezetbe nagyobb mértékben bevitt tápanyag miatt elmúlt a probléma. (amit az egyik tápanyag hiánya vagy épp túl nagy mennyisége okozhatott) az is lehet, hogy összességében volt rájuk ilyen hatással, ez is egy lehetőség. Könnyen lehet, hogy célzott vizsgálatokkal, esetleg azzal a módszerrel, hogy az elhagyott táplálékokat fokozatosan újra felveszitek, és aztán ebből vonnak le következtetéseket az orvosok, meg lehet állapítani, hogy mi volt a probléma(csak sok értelme már nem lenne)-de az is lehet, hogy nemes egyszerűséggel már elmúlt. Nem tudom, hogy hogyan étkeztetek előtte, de a nem megfelelő táplálkozás , vitaminhiány elég szoros kapcsolatban állnak a gyenge immunrendszerrel:)

Szóval igen, szinte biztosan a megváltozott táplálkozási szokások okozták ezt-de lehet, hogy nem kellett volna mindent megváltoztatni,

lehet, hogy már nincs is rá szükség. DE! mivel azoknak, amiket leírtál, az úgymond "alapbetegség" "kezelésén" kívül is van számos pozitív hatása, legfeljebb 1-2 dologra mondhatnám, hogy lehetne jobban. És olyan dolgokra, amiket gondolom szerettek, hisz nem véletlenül eszitek. annak pedig nem lenne értelme, én is a tegnapi BL-döntőn zabáltam be 1,5 zacskó chipset fél liter kólával:D ahogy nekem ez belefér 1-2x, nektek is lazán, ilyen egészséges étkezés mellett.

Na szóval: arra akarok kilyukadni, hogy ugyan ez segített nektek,

de talán nem is úgy, ahogy gondoljátok, és semmiképpen nem vonható le belőle teljes értékű, örök érvényű tapasztalat, és nem lesz mindenkire alkalmazható. Én semmiképp nem próbállak meggyőzni téged arról, hogy térjetek vissza a régi szokásokhoz-sőt! Hozzám, és a társadalom nagy részéhez képest nagyon egészségesen étkeztek, ezért bátorítalak is titeket, hogy folytassátok:) Megpróbálom egyben megfogalmazni, mert kicsit össze vissza irkáltam: a gyenge immunrendszert, vagy akár immunhiányos állapotot nagyon sok minden okozhatja. a kiváltó okot a ti esetetekben könnyen lehet, hogy a nem megfelelő táplálkozás okozta. Ez "kezelve" lett minden szuper:) az, hogy az összes lecserélt "összetevő" lecserélése szükséges volt-e ehhez, kérdéses, de mindenesetre bajotok nem lesz tőle, sőt, még jól is jártok. Ha még több kört megtesztek, előbb-utóbb valamelyik orvos is célirányosabb vizsgálatokat javasolt volna, amelyik kideríthették volna, hogy mi is a probléma, és mely táplálkozási szokásokat kell megváltoztatni. Csak sokszor nem nagyon foglalkoznak a háttérben meghúzódó problémával, alapbetegséggel. De szerintem ezzel a "diétával" jól jártatok, úgyhogy csak azt mondhatom: így tovább:)

(Tudom, hogy sokszor ismételtem magam, bocsánat)

@8

Nem kell semmilyen nagy dologra gondolni. A mi gyerekeink sem voltak betegesebbek az átlagnál. Nem tudom, hogy máshol hogy működik ez, de a környezetünkben teljesen általános, hogy (főleg ovi, iskola kezdésnél) 1-2 hét ovi/suli, 1-2 hét otthon megfázva, belázasodva, taknyolás, antibiotikum. Ezt teljesen normálisnak veszik, hogy ilyen az iskolakezdés, hogy a gyerekek jó része hiányzik egy-egy influenza járvány idején. Ez van. De itt a GYK-n is sok ilyen kérdést tesznek fel, hogy "mit csináljak, állandóan megfázik a gyerek". A válaszok nagy része arról szól, hogy ez normális, majd kinövi.

A legkisebb gyerekünk már beleszületett ebbe az életmódba. Ő még ATB-t sem kapott soha, most 5 éves. 5 éve nem voltunk patikában 3 kicsi gyerek mellet.

A táplálkozásunkkal régen sem volt gond. Nagyon odafigyeltünk, amennyire csak tudtunk. Ha csak lehetett bio élelmiszereket vettünk, nem kaptak csipszet, kólát. Csokit is csak nagyon-nagyon ritkán.

Az, hogy az életmódváltásnak melyik része hozta meg a változást azt nem tudom. De őszintén, annyira nem is érdekel. Ami még érdekes, hogy azóta minket is kerestek meg már sokan, pl. mert látták, hogy a mi gyerekeink nem hiányoznak az oviból. Nekik is elmondjuk, hogy mi miket eszünk, iszunk, milyen vitaminokat szedünk. Akik hajlandóak változtatni (kevesen vannak), azok hasonló eredményeket érnek el.

Hát, ez az én környezetemben nem normális:D Se most, se régebben nem volt az. az oké, hogy télen, influenzajárványkor(nem iskolakezdéskor!) vannak időszakok, amikor akár egyszerre 5-6gyerek is hiányzik öcsém kb. 30 fős osztályából, de ez...

Én nem nagyon tapasztaltam ilyet, pedig vannak gyerekes(kisiskolás, óvodás) ismerőseim. Furcsa, örülök, hogy az én ismerőseim nem ilyenek:)