Kezdőoldal » Egészség » Betegségek » Anyukám tüdőrákban meghalt...

Anyukám tüdőrákban meghalt egy hónapja. Így kellett történnie?

Figyelt kérdés
2 éve diagnosztizálták nála a tüdőrákot. Nem műttette meg magát, és orvosi kezelést sem kapott.(pontosabban nem kért, hogy miért azt most nem írnám le, mert bonyolult.)Viszonylag tünetmentes volt vagy másfél évig,de utána elkezdett egyre jobban fájni a lába. Egy idő után már rá sem tudott állni, akkor elment orvoshoz, kiderült, hogy combnyaktörése van, amit megműtöttek.(Áttét következtében, a rák okozta a törést.) Közben megállapították, hogy a tüdejében is nagyon megnőtt a daganat. A lábával rehabilitálták,akkor még úgy ahogy jól volt, Magával a rákkal nem kezelték , a rehabilitáció után hazaküldték. Néhány hét után mi bevitettük újra a kórházba, mert már enni inni sem tudott . Akkor mondta az orvos, hogy kaphat kemoterápiát. Egy két héten belül el is kezdték neki, de akkorra már úgy le volt gyengülve, hogy nem segített, néhány nap múlva meghalt. Tudom, hogy több esélye lett volna, ha rögtön kezelik, de ha már úgy alakult, hogy nem ezt választotta,akkor legalább miért nem kezdték el akkor kezelni az orvosok, mikor a lábát megműtötték, és kiderült, hogy milyen fázisban van? Miért csak amikor már tényleg végképp legyengült? Így utólag már én is tudom, hogy melyik orvossal beszélnék, hova mennék érdeklődni, de akkor nem tudtam, azt hittem tudják mit csinálnak, és a megfelelő kezelést kapja....
2015. jan. 19. 08:53
1 2 3
 21/28 anonim ***** válasza:
2 hónappal ezelőtt is mindegy lett volna! Akkor kellett volna, amikor 2 éve diagnosztizálták. Eső után köpönyeg.. Nem a csodát kellett volna várni, mert az nincs, hanem tenni a gyógyulásért!
2015. jan. 19. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/28 anonim ***** válasza:
63%

Kövezzetek meg, de én nem osztom azt a véleményt, hogy "ha már úgysem valószínű, hogy felépül, akkor haljon meg minél hamarabb".

Le lehet pontozni, amiért szélsőségesen életpárti vagyok - bár szerintem aki átélte már életében kétszer, hogy lehet, hogy nincs tovább, az meg tudja érteni, hogy miért kincs minden pillanata az életnek -, de én akkor is azt mondom, hogy ameddig egy kicsi kis remény is van, hogy felépüljön, vagy tovább éljen, érdemes küzdeni.

Igen, a kemoterápia nagyon kellemetlen mellékhatásokkal bír. A műtét sem egy leányálom, ez is tény. De hogy kizárólag a szenvedést hosszabbítaná meg? A nagy lótúrót! Az életet hosszabbítja meg, és nem egy olyan embert ismerek, aki gyakorlatilag kigyógyult. Egy gyógyult tüdőrákostól hangzott el ez a mondat múltkor az orvosi rendelőben: "senkinek nem kívánom, hogy átélje, amivel a kemó jár, de ha akkor nem küzdök, és nem hiszek benne, hogy ezen is túljutok, akkor már rég a föld alatt lennék". Most 70 éves.

Igen, kiújulhat a rák akkor is, ha kezelteti magát. Erre is volt példa sajnos a tágabb ismerősi körben. Agydaganat, 2 év kemoterápia, utána élt 10 évet, és utána újult ki.Azaz a kemónak köszönhetően nem 40 évet élt, hanem 50. Szerintem azért nem mindegy. Akkor sem, ha csak ideiglenes volt a gyógyulás.

Tényleg nem csodaszer a kemoterápia, - meg tudnék arról regélni, hogy az orvostudomány még mennyire gyerekcipőben jár, hála többek között annak, hogy évszázadokon át eretnekségnek számított a valódi orvostudomány -, de azért a semminél ez is több. Ha felajánlaná valaki, hogy válasszak a 0% túlélési esély és a 20% túlélési esély között, egyértelmű lenne a döntés.


Ne érts félre, tiszteletben tartom anyukád döntését, meg megértem a gondolataidat. Ha gyászol az ember, természetes dolog, hogy megfordul a fejében, hogy vajon nem lehetett volna másképp csinálni? Természetes gyászreakció, mint ahogy az is, hogy felelőst próbálsz keresni, akire ráfoghatod, hogy miatta halt meg.

Viszont az igazság az, hogy erről egyik orvos sem tehet. Előttem már többen elmondták, de megismétlem én is: ha a beteg nem akarja a kezelést, akkor az orvos nem kényszerítheti rá. Esetleg megpróbálhatja meggyőzni, hogy érdemes megpróbálni, de a tényeket akkor is kötelessége közölni, és a végső döntés a betegé.

Ha a legvégén visszautasította volna, abban az esetben akkor sem kaphatott volna kezelést. Csak akkor nem utasította vissza - nem tudom, hogy azért nem, mert már nem volt öntudatánál, vagy egyszerűen csak meggondolta magát, de végül is mindegy is.

Azon a 2 hónapon viszont szerintem ne agyalj. Kemény dolog, amit mondok, de az már sokat nem számított volna. Amikor már áttétes, akkor gyakorlatilag már nincs remény. Néhány csodával határos gyógyulástól eltekintve még senki nem épült fel áttétes daganatból. Ha 2 hónappal előbb kezdik el, a túlélési esélye akkor is kb annyi, mint a lottóötösé.


A másik dolog: az elején nyilván elmondták, hogy mik a lehetőségek. Elmondták, hogy műtéttel mennyi az esélye a felépülésre, ő egyértelműen elutasította.

Utána hányszor kereste fel az onkológust, hogy megkérdezze, nincs-e alternatív lehetőség, más kezelés, stb? Hányszor kereste fel a 2 év alatt? Nekem a szövegedből az jön le, hogy egyszer sem. Ezt nem bántásból vagy szemrehányásként mondom, csupán arra akarok kilyukadni, hogy NEM az orvos feladata szaladni a beteg után. Az ő feladata diagnosztizálni, kezelni, gyógyítani. A beteg felelőssége, hogy döntsön: elfogadja-e a kezelést/beavatkozást, illetve az ő felelőssége, hogy ha már egyszer visszautasította, a későbbiekben mégis meggondolja-e magát, vagy hagyja leromolni az állapotát.

A baleseti sebészeknek, akihez a lábával került anyukád, nekik meg nem feladatuk utánakérdezősködni, hogy vajon kért-e megfelelő kezelést a daganatára. Nem azért, mert felelőtlen, közönyös semmirekellők, hanem mert egyrészt ők nem onkológusok, nem akarnak belekontárkodni abba, ami nem a szakterületük, másrészt meg egyértelmű számukra, hogy tud a beteg a daganatról, és előzőleg felelősségteljesen döntött az ügyben, hogy beleegyezik-e bármiféle orvosi beavatkozásba.


"Félre ne értsetek, nem tervezek emiatt feljelentést"

Nem is tudnál. Pontosabban tehetnél, de mivel anyukád önmaga utasította vissza a kezelést, az orvost ez esetben semmiféle felelősség nem terheli.


"csak azt nem értem, miért akkor kezdték el a kemot, mikor már nagyon rosszul volt.(Ebből is látszik, hogy nem utasította vissza a kemot, mert végül is kapott.)"

Hibás a következtetésed. Ez annyit jelent, hogy a legvégén, amikor már végleg késő volt, és érezte, hogy nagy a baj, AKKOR beleegyezett a kezelésbe. Előtte 2 évig meg nem. Az meg, hogy halála előtt 2 nappal beleegyezik valamibe, az a beleegyezés nem érvényes visszamenőleg.


Amikor először az onkológiára került, 100%, hogy az orvos pontosan felvilágosította minden lehetséges kezelésről. Kizárt, hogy a kemoterápiát ne említette volna. Csak gondolom, azt is megemlítette, hogy a műtét valamivel hatásosabb lenne.

2015. jan. 19. 11:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/28 anonim ***** válasza:
56%

Nehéz elfogadni, mivel édesanyádról van szó, de itt egyedül ő tehet arról, hogy most már nincs köztünk.

A 21. században élünk. Szabad orvosválasztás van, ha egy halálos betegségnél az egyik orvos azt mondja, hogy nincs remény, még akkor is megkérdeznék még egy orvost, vagy az interneten utánanéznék, hogy milyen lehetőségeim vannak. Ez 2 éven át nem jutott az eszetekbe? Beírod google-ba: tüdőrák kezelése, rögvest egy tucat leírást kapsz, hogy mik a lehetőségek, milyen kezelések vannak, és mik az esélyek. Vagy megkérdezhetett volna még egy orvost, elmehetett volna akár magánrendelésre is, egy élet megér 5 ezer forintot.

Nem tette. Itt ő volt az, aki eldöntötte, hogy a halált választja.


Azt szabad tudni, hogy miért utasította vissza a műtétet?

2015. jan. 19. 11:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/28 A kérdező kommentje:

Egyik ok az volt, hogy félt, mivel korábban több rokonunk(anyu testvére, unokahúga) is meghalt, miután rák miatt megműtötték őket, az unokahúga egy hónappal a műtét után.

A másik ok, hogy mikor diagnosztizálták anyunál a daganatot, találkozott egy természetgyógyásszal, és az ő kezelésében bízott, ami ahogy kiderült hatástalannak bizonyult.

2015. jan. 19. 13:04
 25/28 anonim ***** válasza:
56%
a 22-es valaszolo, gyonyoruen leirta az egeszet, teljesen egyetertek vele mindenben. Anyukam amikor 50 evesen eloszor kijott nala a tudorak eloszor o is termeszetgyogyaszhoz ment, elsore elutasitotta mutetet, viszont az a szerencseje volt, hogy a termeszetgyogyasz azt mondta neki, hogy eloszor mutese meg magat es utana jojjon vissza hozza...az orvosa meg megmondta neki, h kb egy eve van hatra ha nem a mutetet valassz.
2015. jan. 19. 13:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/28 anonim ***** válasza:
Akkor minden világos, a tapasztalata az volt az anyukádnak, hogy műtét után hamar meghaltak a rokonok. Ezért utasította vissza a műtétet. Hogy milyen természetgyógyászhoz járt az meg a másik dolog. Ő hitt benne. Nyugodj bele. neki ennyi volt megírva, vagy ahogy az ezoterikusok mondják ennyi ideig akart itt élni. Nyugodjon békében
2015. jan. 19. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/28 anonim válasza:
Az én nagypapám is tüdőrákban halt meg két éve. Egy évig járt folyamatosan a háziorvoshoz, mert ugye rosszul volt, de csak annyit mondtak neki, hogy ez az öregség. Nem lehet vele mit csinálni, jobb már nem lesz. Végül mi vittük be a kórházba, ott derült ki, hogy rákos. Mindig elgondolkozok ezen, vajon túlélte-e volna, ha a háziorvos komolyan veszi. Sajnos sok orvos ilyen.. nem fogják fel, hogy ember életek múlnak rajtuk. Részvétem.
2015. jan. 19. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/28 anonim ***** válasza:

Előre is bocsánat a véleményemért, tudom, hogy sokaknak ez nem fog tetszeni.

Azt, hogy félt a műtéttől, teljesen megértem, bár vélhetően a rokonai nem a műtétbe, hanem magába a rákba haltak bele, mivel gondolom, túl későn vették észre.

Bár ez is olyan dolog, hogy mi a jobb: a biztos halál, vagy némi esély a túlélésre? Nem veszélytelen a műtét, viszont úgy legalább van valamennyi esély. Sőt, így, hogy 2 évvel a halála előtt már ismert volt a betegsége, egész jó kilátásai lettek volna a túlélésre.


De amin nagyon fennakadtam, az a természetgyógyász.

Nyugodtan pontozzatok le, de én őket inkább sarlatánoknak nevezném. Ne legyenek illúzióink, az összes ilyen csodálatos gyógymód haszontalan, nulla hatékonyságú humbug. Persze, ha a "természetgyógyászban" lett volna egy minimális gerinc, akkor megmondta volna, hogy előbb inkább műttesse meg magát, ha élni akar. Persze, nyilván nem tette, mert neki abból van a pénze, hogy sok reménykedő beteg a túlélést jelentő műtét helyett inkább neki fizet azért, hogy meghaljon.

A természetgyógyászat, meg gyakorlatilag az összes alternatív gyógymód semmit nem gyógyít, csak hitet ad. Ami tényleg sokat segít a felépülésben, sőt, pusztán a gyógyulásba vetett hit ereje is lehet gyógyító hatású (lásd: placebo-hatás), na de nem egy agresszív tüdőráknál.

Az a legnagyobb baj, hogy az emberek nem tudják, hogy mit döntenek akkor, amikor inkább az alternatív gyógymódokra hagyatkoznak, mint a modern orvoslásra. Elhiszik, hogy ez tényleg valami hatékony, a valódi orvosi módszereket kiváltó, ugyanakkor kockázatmentes dolog. Csak azt nem nézi meg senki, hogy ezek a pénzéhes kuruzslók milyen sikerrel gyógyítanak. Ha az emberek látnák a statisztikát, hogy száz rákos betegből 100 meghalt, aki a műtét/kemó helyett ezt választotta, míg a műtétet/kemót választók fele felépült, nem lenne kérdéses, hogy kit választanak.

2015. jan. 20. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!