Hogy szoktassam le magam a körömrágásról?

Én próbálkoztam mindennel, de sehogy nem jött össze. Aztán befejeztem a gimit és sajnos 1 évet ki kellett hagynom az egyetemig és ez idő alatt nem volt stressz és csak szimplán ráhagytam. Nem is éreztem késztetést hogy rágjam. Ez 1,5 éve történt, hosszú szép körmeim vannak, mindenki dicséri, h milyen hosszúra meg tudom növeszteni. És ha már stresszes vagyok akkor sem a körmömért nyúlok.

Szóval a lényeg, hogy nekem az segített, h nem volt stressz. Nem tudom, hogy ez neked megoldható-e.

De van akinek ezek segítettek: műköröm( bár nem tudom lány vagy-e :D ) van olyan körömlakk ami keserű.

Jó a körömlakk ötlet, bár lerágott körmöt kifesteni, eléggé ciki.

Amíg meg nem nőnek valamennyire, inkább kenegesd ricinusolajjal, vagy közönséges étolajjal.

No nem azért, mintha bármelyiktől gyorsabban megnőne, de hogy egy-egy alapos rágás után szaporán mennél a kishelyiségbe, az biztos! :))))

Nekem pár éve anyukám vett valahol ilyen keserű ízű átlátszó körömlakkot, azt használtam egy ideig, aztán már nem. Akkor már nem úgy rágtam, hogy állandóan, hanem néha-néha ha valami izgalmas filmet néztem vagy hasonlók. Tehát soha nem voltak egyformák a körmeim, és még most sem azok, de igyekszem. Azt szoktam csinálni, hogy amint észreveszem, hogy rágom, gyorsan lereszelem a körmömet, hogy egyenes legyen.

Illetve nekem még az a nagyobb problémám, hogy állandóan beszakad a körmöm, ha növesztem. Szerintem ha te is kezdesz leszokni a körömrágásról, neked is elég gyengék lesznek a körmeid, úgyhogy szerezz be valamilyen körömerősítőt.

Egész gyerekkoromban és tinédzser koromban tövig rágtam a körmeimet, ugyanúgy voltam ezzel, ahogy Te, sokszor észre sem vettem, hogy rágom, annyira automatizált pótcselekvés volt. Nekem tudatos odafigyeléssel és hatalmas akaraterővel sikerült teljesen leszoknom. Eleinte nehéz volt, próbáltam mindig tudatosan odafigyelni arra, hogy ne rágjam a körmömet ha például ideges voltam, TV-t néztem, stb. Azonnal elvettem a számtól a kezemet, amint odanyúltam, azután pedig még jobban odafigyeltem erre.Sokszor nem vettem észre először, viszont egy idő után ugyanúgy hozzászoktam az odafigyeléshez, mint magához a körömrágáshoz, és nem okozott gondot.

Aztán amikor elkezdett nőni a körmöm, az már maga óriási motivációt jelentett. Amikor először megnőtt szépen, rengetegen megdicsérték. Ez olyan örömmel és büszkeséggel töltött el, hogy eszembe sem jutott többé lerágni. Azóta is büszkén lakkozom, egy foggal sem érek hozzájuk, és rengetegen dicsérik a kezeimet:)