Mindig nap rettegek hogy rákos leszek. Mit csináljak?

Úgy laktunk, hogy mama, papa, édesanyám és én. Bent dohányzott mind a 3, 21 évet álltam talpig a füstben, de még a terhességet is végig dohányozta édesanyám. Papát el is vitte a tüdőrák még amikor egészen pici voltam, mamának tavaj omlott össze a keringése. Anyukám most rákos, áttétes tüdőrák. Már ő is olyan állapotban van, hogy gondozót fizetek aki állandóan ott van vele, mert én dolgozom. (Ne is írjátok, hogy adjam otthonba, mert nem tudom amíg tud magáról dönteni, és elég kiállhatatlan szépen fogalmazva is, nagyon nehéz egy ilyen személyt elhelyezni. Gondozónőt is alig találtam aki hosszú távon elviseli, hogy kutyaként beszélnek vele. Ő már a sokadik. A másik probléma hogy még mindig láncdohányos hiába fekvőbeteg az agyi áttét miatt.) Mondjuk anyámat a sok éves alhololizmus is hozzá segítette... Én tiszta életet élek egyébként. Nem dohányzom, nem iszom. Megvolt az elrettentő példa. Igazából nem is csinálok semmit a munkán kívül, motiválatlan vagyok mindenre, nem járok nagyon rég barátokkal össze, nem ismerkedtem, éppen csak betöltöm az életszükségleteim éppen csak. Nincs semmi reményem az élettel kapcsolatban. Ott van bennem, hogy "kb 5 év és úgy is elvisz engem is a rák amint utolér a 21 év passzív dohányzás, semmi értelme." Pedig tudom, hogy nyílván nincs kőbe vésve még semmi. Több pszichológusnál jártam, egyik sem segített. Mit lehet még ilyenkor tenni? Reméltem hogy egyhülni fog az évek alatt, de csak rosszabbodik. 25f