Férfiak, ti hogy viselnétek? A kérdésem FELNŐTT férfiakhoz szól.

Tegyük fel, hogy ágyban fekvő betegek vagytok, és egy barátotok beteglátogatóba menne hozzátok. Örülnétek, vagy a pokolba kívánnátok?

Én utoljára '99 májusában voltam beteg, és akkor qurvára rühelltem volna, ha így lát valaki a feleségemen kívül Ez az ÉN betegségem, az ÉN bajom, az ÉN dolgom megoldani, és hagyjon engem mindenki békén. Valami ilyesmi érzés munkált bennem, és gyanítom, most se lenne ez másképp. Holnap viszont egy barátomhoz viszek tojást, és ma tudtam meg, hogy kemo kezelés után olyan szarul van, hogy nem tud felkelni. A tojást a feleségének adom, de nem tudom, bemenjek-e a barátomhoz, vagy legyek tekintettel férfiúi büszkeségére?