Mi lehet 5 éves kislányommal?
Anyukák, kérlek titeket, hogy segítsetek!
5 éves a kislányom, és hetente csak egyszer megy el Wc-re nagy dolgot intézni. Hiába adok neki olyan ételket amitől megindulna, ő annyira fél, hogy inkább nem eszik de ő nem megy el Wc-re. Már nagyon megvagyok ijedve, állandóna sír hogy fáj a hasa elvittem gyerekorvoshoz, írt fel hashajtót, használt is, de mondta hogy nem javasolja sokáig, mert kifog száradni, mert alig iszik, nem bírom beletuszmákolni. Na most mit csináljak? mert ebből nagyon nagy baj lesz.
Sajna az oviba pár hete volt egy olyan "élménye" hogy bekakilt és kinevette a többi kisgyreek és azóta áll fen. Pszichológusra gondoltam, de azt mondta a gyerekorvos, hogy ennyi idős gyreknél nem ér semmit se. Nagyon fél mostanába mindentől, ha játszótérre kimegyünk, vagy csak simán elmegyünk venni a sarki boltba eg ycsokit, teljesen megvan ijedve, állandóan csak sír és hazakar jönni, és persze fáj a hasa. Mi tegyek?? Kérlek segítsetek!
Az a gyerekorvos ostoba!
Ezt csak pszichológus, vagy pszichiater tudja megoldani, ill. feltárni az okokat!
Nem lehet, hogy fáj neki a kakilás?
Ha fél valamitől, esetleg lehet valami beleesős-lehúzós félelem, ami persze felnőtt fejjel irracionálisnak tűnik. Próbáld meg, hogy visszaadod neki a bilijét, hátha azon nagyobb biztonságban érzi magát. Ez persze csak egy tipp, de egy próbát megér.
Nekem is ez volt a bajom kiskoromban. De csak azért, mert azt mondták, hogy ha nem megyek minden nap, akkor belém fog kövesedni a sz@r. De nekem nem kellett minden nap, csak 3-4-5 naponta. Anyámék tömtek lekvárral, ricinusolajjal (az segített), szappandarabkát akartak dugni a fenekembe, sőt halvány emlékeim vannak egy beöntőkannáról is. Nem segített semmi, ugyanúgy történtek a dolgok: kimaradt 1 nap, és már nem mertem ráülni a wc-re. Ez a dolog nálam kb 5-8 éves korom között volt. A legtöbb idő ameddig visszatartottam, az 2 hét volt. Persze közben ettem, suliba jártam, de nagyon rossz volt. Amikor már alig tudtam visszatartani, le sem tudtam ülni, mert már annyira kellett. Csak futkostam a lakásban körbe. Aztán amikor már nem bírtam akkor megadtam magam a sorsnak:) Utána jött a megkönnyebbülés, és mindig megfogadtam, hogy 1 nap sem fog kimaradni.
Abban az időben még nem volt annyira elterjedt dolog, hogy pszichológushoz vigyük a gyereket. Aztán kinőttem belőle.
Csatlakozom az előttem lévőkhöz. Pszichológus a megoldás!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!