Államvizsga előtt állok, pánikrohamok törnek rám váratlanul. Mit tegyek? (a pszichológuson túl)

40 éve, szerves-kémia szigorlaton a prof a sápadtakba egy fél konyakot diktált bele tételhúzás előtt. De mindenkitől megkérdezte, hogy kér-e, és adott is, az igent mondóknak. 14 félév anyagát átölelő szigorlat volt.

Mindenki átment.

Szia

Én úgy gondolom hogyha nem érzed jól magad, úgymond pánikolsz az teljesen normális ebben a helyzetben.

Vagy a megfelelési kényszer csinálja, vagy/és a mi lesz ha gondolatok...

Volt egy film: A Békés Harcos útja.

Nézd meg. Ebben a srác mestere arra tanítja hogy legyen a jelenben. " De hiszen a jelenben nem történik semmi, unalmas" mondja a tanítvány.

Ekkor megérinti és megmutatja neki hogy mit minden történik a jelenben. Elképesztő volt számomra ezt a tanítást megérteni.

Az elméd a gondolataid az államvizsga körül mozognak a sok "mi lesz ha..." gondolat. Vagy a múlton ekkor és ekkor ez és ez történt, és ezért nagy valószínüséggel szinte biztos hogy most is az fog történni. Ezek a gondolatok nem igazak...

A baj hogy teret engedünk nekik az életünkben...

Én úgy szoktam csinálni ha elhatalmasodnak ezek a mi lesz ha... és mi volt... gondolatok akkor teret engedek nekik, nem kűzdök ellenük ( Attól csak erősebbek és erősebbek lesznek). De megfigyelő maradok.

És mikor kimegyek az utcára, elkezdem élvezni a pillanatot. Megfigyelem a síró gyereket ahogy az anyja üvöltözik vele, csak megfigyelem nem ítélem.

Megfigyelem a szvarozó 80 éves nagypapát a búszmegállóba.

Figyelem a rohanó embereket a város zaját.

És ha jönnek a gondolatok csak hagyom. Tudom hogy csak mumusok. Az ellenálásodból nyerik az energiát. Hagyd átfolyni magadon a fájdalmat, fogadd el, mert a részed, és szeresd. :-)

Remélem tudtam segíteni!

Legyen szép a napod!