Borzalmasan megalázva érzem, úgy érzem, megszégyenítettek női mivoltomban. Mit kezdjek ezzel az érzéssel, ha nem múlik? (a többi lent)

29 éves lány vagyok, sajnos teljesen felborult a hormon-háztartásom (nőgyógyász segítségével kezeljük, de nem megy egyik napról a másikra). Ez azzal jár, hogy a menstruációm nagyon erős, ami egészen eddig "nem jelentett gondot", amíg egy nap sikerült úgy elindulnom otthonról az egyetemre, hogy bár sötét térdig érő szoknya volt rajtam, a betét elcsúszott valahogy... Már majdnem a bejáratnál voltam, amikor megtörtént, amitől a legjobban féltem: egyszerűen elöntött... és a testszínű harisnyám bokáig véres lett, mert nem tudta felfogni... Szerencsére volt egy pad, ami mögé el tudtam bújni, jöttek-mentek az emberek.Azt realizáltam, hogy órára nem tudok bemenni, olyan ismerős pedig nem volt a környéken, akit hívhattam volna. Végül elindultam, magam elé tartva a táskám, és reméltem, hogy nem lesz gond. EKKOR 3 középkorú nő jött velem szemben, akik 1. nyíltan megbámultak 2. egyikőjük konkrétan felordított, hogy "atyaisten, szerencsétlen!" 3. a másik ujjal mutogatott felém, és a fejét fogta...Annyira szürreális volt, hogy csak annyit tudtam mondani ott és akkor, visszafordulva, hogy "hát, köszönöm"... Végül a mosdóban rendberaktam magam, és haza tudtam menni. Ami a gond, hogy ez az élmény azóta fixálódott, noha a menstruációm kezd rendeződni. Előfordul, hogy éjszaka felriadok, és azt álmodom, ujjal mutogatnak rám és ettől a víz lever... Szerintetek ezt túlreagálom? (ez még 2 hónapja történt, de nem alszom jól azóta... gondolkodom szakemberen). Mindenkinek köszönöm, aki érdemben válaszol erre a posztra.