Nincs semmi a világon ami boldoggá tehetne. Hogyan változtathatnék ezen?

Régen úgy gondoltam, hogy író leszek. Regényeket akartam írni, de már egyre távolodik minden célom. Jelenleg pároméknál élek, de társaságuk minden konfortérzetemet megszünteti. Hetek, sőt kockáztatom, hónapok óta nem vagyok kipihent. Olyan munkám van,amit utálok, de minden egyes percét. Legszívesebben hazaköltöznék a szüleimhez, de ők is a munkavállalással zaklatnának, de a környéke nincs normális munka, csak olyan, ahol mindig egyre kisebbnek érezném magam... A legjobb az lenne, ha hazaköltöznék néhány hónapra, és csak az írásomon dolgoznék. Ezt nem lehet megtenni... Így pedig már úgy érzem nincs életkedvem, és évek óta most először merül fel bennem megint az öncsonkítás gondolata. Egyre többször szeretném magam megvágni, hogy kiáramoljon minden vérem... Biztos nagyon égetne a vágás, de ahogy elfogyna a vérem, egyre könnyebb lenne átlépni a semmibe. Ott lenne legalább egy kis lelki béke...

Van valami jó ötletetek, mit tehetek ebben a helyzetben?