A testvérem 22 éves és érdekes módon egyreszről egy nagyon érzékeny, jólelkű teremtés, másrészről viszont a családi tragédiák nem hatják meg.
Mamánk temetésén nem sírt, pedig szerette. Felnőtt vele a szererett kutyája, és mikor meghalt, nem sírt. Nemrég keresztapukája majdnem belehalt egy baleset során ért sérülésekbe, de nem látszott stresszesnek.
Én se sírtam a nagymamám temetésén, pedig nagyon szerettem. Inkább azok az emlékek ugrottak be ott, hogy milyen jó volt vele ezt-azt csinálni, milyen (jó értelemben) "bolond" volt, milyen vicces dolgai voltak, és hogy ha meglátná, hogy miatta bőgök, biztos leszedné a fejem :))
Ettől függetlenül megrázott hogy elment, és néha elszontyolodok, de akkor én se sírtam.
Mindenki máshogy dolgozza fel a gyászt, nem mindenki esik depresszióba, nem mindenki sír. Ettől még hiányozhat neki az elhunyt.
2018. nov. 22. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
2/11 anonim válasza:
Lehet magába zárkózik és nem mutatja ki.
Én is voltam így, csak akkor sírtam mikor senki se látta.
Nekünk is fáj, de nem mutatjuk kifelé.
Gondolom Ő neki is rengeteg fájdalom jött össze az élete során.
2018. nov. 22. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
3/11 anonim válasza:
Az, hogy valaki nem sír, egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem fáj neki, hanem egyszerüen ilyen tipusú.
2018. nov. 22. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
4/11 anonim válasza:
Nem mindenki szeret bömbölni a publikum előtt. Van egy kolléganőm, ő folyton úgy járkál a munkahelyen, hogy szipog meg potyog a könnye. Már senki nem figyel rá, tök megszokott dolog, igaz kissé zavaró.
2018. nov. 22. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
5/11 anonim válasza:
én se sírok, és nem nagyon hat meg semmi, pedig jólelkű vagyok.
2018. nov. 22. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
6/11 Metionin válasza:
Van aki ilyen típus. Én is ilyen vagyok. Aki meg azt nézi hogy ki sír a temetéseken, az menjen a pcsába. Nálunk is szokás, tököm kivan tőle.
2018. nov. 22. 13:01
Hasznos számodra ez a válasz?
7/11 anonim válasza:
A gyász folyamatában nincs semmi olyan elem, ami kötelező lenne. Nem kell sírni, meg nem kell világgá kürtölni vagy egyáltalán kimutatni, hogy rosszul vagy. Lehet ezt csinálni, ha neked úgy könnyebb, de az, hogy valaki nem csinálja, nem azt jelenti, hogy őt nem hatotta meg a dolog, hanem egyszerűen csak ő másképp dolgozik rajta, mint te.
2018. nov. 22. 13:04
Hasznos számodra ez a válasz?
8/11 anonim válasza:
Nézd, én úgy gondolom, hogy a legbensőségesebb érzelmeim nem tartoznak a külvilágra. Van, aki nem így gondolja, lelke rajta. Bevallom, engem borzasztóan zavarnak a látványosan szenvedő emberek. De azok még inkább, akik elvárják tőlem, hogy hasonlóan viselkedjek.
2018. nov. 22. 15:45
Hasznos számodra ez a válasz?
9/11 anonim válasza:
Nagypapám temetésén 1-2 könnycseppet hullattam, pedig nagyon fájt, hogy elment. Otthon sírtam miatta, néha most is folynak a könnyeim, ha eszembe jut nem lehet velünk.
Ő másképp dolgozza fel a gyászt, a fájdalmat. Nem a síron kell mérni ezeket a dolgokat.
2018. nov. 22. 16:27
Hasznos számodra ez a válasz?
10/11 anonim válasza:
igen, én is le lettem cseszve, amikor nem sírtam az (egyébként imádott) nagyszülők temetésén. Pedig krvára fájt, hogy nincsenek többé, de érted, a halál beállta és a temetés között rohadt sok idő telik el, mire a temetőben álltunk, én már túl voltam a sírós gyászon, nem maradtak több könnyeim. De amúgy se vagyok sírós, egyszerűen bármilyen érzelmem van is, nem jönnek hozzá könnyek, még ha az is a társadalmilag elfogadott.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: