A húgom bolond kutyamániás?

Kérdező, te csak troll lehetsz. Egyszerűen nem hiszem el, hogy komolyan gondolod azt a sok baromságot, amit leírsz.

Ha mégsem troll vagy, nem tűnik fel, hogy szinte senki nem ért veled egyet? Olyan begyöpösödött agyú savanyúmarcsa vagy, amilyet ritkán látni. Húgoddal ellentétben, aki egy normális ember.

Kérdező, te beteg vagy!

Igenis problémás a babafotók feltöltése, külföldön már - nagyon helyesen - hoztak olyan törvényt, hogy a gyerek beperelheti a szülőt, ha képeket töltöget fel róla a Facebookra. Majd ha megnő a gyerek, ő maga eldönti, hogy tölt fel képet magáról vagy sem.

"De akkor se normális, hogy egy kiskutya előbb megmozgatja, mint egy gyerek!"

De igen, normális! A kutyák aranyos, tündéri, érző szívű lények, a gyerekek meg borzalmas kis förmedvények. Én pl. rosszul vagyok tőlük.

"Sőt az ember ismerősei kiváncsiak a babájára elvegre megis csak egy uj eletet hozott a vilagra!"

Ku rva nagy tévedés. Épp, hogy a lőtéri háromlábú sánta kutyát nem érdekli a kölyköd, max, udvariasságból nyomnak rá egy lájkot, de amúgy ki a francot érdekel egy kis lárva? Az ismerőseim is azt mondják, hogy inkább törlik az ismerőseik közül, vagy kikövetik azt, aki állandóan a hülye kölykéről posztolgat. Ugyanis baromi idegesítő és senkit sem érdekel.

"Ellenben a kutyás képek szerintem senkit nem érdekelnek.."

Szerinted, te beteg agyú. MINDENKIT érdekelnek a kutyás képek, azokból nincs olyan, hogy túl sok. Vadidegen emberek kutyás képeit is lelkesen megnézem.

Egyébként milyen jogon várod el a húgodtól, hogy vadidegen kölyköket imádjon?

Jobb ha felfogod, egyre több ember vállalja fel, hogy nem szereti a gyerekeket. Nincs is rajtuk semmi szeretnivaló, pláne a másén. Egyre több a childfree ember. Ha esetleg a húgod is az (lesz), semmi közöd hozzá és 0 jogod van belepofázni!

" Csak segíteni szeretnék neki, mert úgy érzem érzelmileg nincs rendben. Olyan dolgokat tart fontosnak az életben, amik nem túl fontosak. A barátnőnk akiről írtam szintén egyet ért velem. Többek közt ő is mondta, hogy szarul esik neki, hogy pl. Közösségin amiket ő felrak babaképek vagy ilyesmi egy reakciót se kapnak, "

- Ne akarj neki segíteni, nem szorul segítségre. Te annál inkább rászorulsz egy elmeorvoséra.

- Olyan dolgokat tart fontosnak, amelyek valóban azok.

- A barátnőtök pont olyan hülye, mint te.

- A barátnőtök fogja fel végre, hogy a szaros kölyke nem érdekel senkit, felesleges 5 percenként posztolgatnia Ödönkéről.

Szeretem az állatokat, van macskám, imádom.

Lehet, hogy néha-néha felengedem az ágyra, szigorúan ha be van ágyazva.

De ne mondja már nekem senki, hogy normális, és egészséges bármilyen állattal egy ágyban aludni, és csókolgatni őket.Szerintem az beteg, aki így gondolja.

Lehet, hogy fogok olyan dolgokat írni, amiket mások is írtak már, pár választ elolvastam, de nem volt kedvem végigbogarászni mind a hat oldalt, inkább csak a kérdező pár megjegyzésére próbálok normális módon és hangnemben reagálni, remélem, sikerülni fog :)

Menjünk sorban:

"munkahelyre nem viszi őket ugyan, de ha elugrik a boltba vagy a kávezóba biztos, hogy a kutyákat nem hagyja otthon."

Ez teljesen rendben van, szépen beépítette az idejébe a kutyák megfelelő lemozgatását, egészségügyi sétáit.

"Rengeteg pénzt költ a kajájukra (több tízezerért vesz tápot), az ivartalanító műtét, a játékok stb."

A prémium/szuperprémium tápok nem olcsók, amennyiben van rá pénze, vegye nyugodtan, ezek a kutyáknak teljesen megfelelőek, legalább nem szeméttel, maradékkal, moslékkal eteti a kutyáit. Az ivartalanítás is azt mutatja, hogy felelős gazda, nem akar felesleges szaporulatot, se megbetegedéseket, amik az ivaros kutyákkal jár. Az is rendben van, hogy vesz nekik játékokat.

"Facebookra is felrakott jó pár képet, gyakran fotózza őket meg a kutyákkal alszanak egy ágyban!"

Hogy ki mit rak fel a Facebookra, az nekem mindegy, valaki magát fotózza, valaki a gyerekét, valaki a kutyáját, valaki a macskáját, valaki a kajáját. Azzal nem értek egyet, hogy felengedik a kutyákat az ágyra, de ez is az ő dolguk igazából.

"Úgy csinál mintha a gyerekei lennének dajkálja, puszilgatja őket."

Amennyiben nem kényezteti el őket, tehát a kutyák szófogadóak maradnak, ez is rendben van. Én személy szerint nem szeretem, ha a kutyám megnyal engem, és puszit se adok neki, de ha ez őt nem zavarja, akkor legyen.

"Ami még durva, hogy egy közös barátnőnkkel képes volt összeveszni, mert a lány elletni akarja a saját kutyáját, húgom meg szaporítónak nevezte és veszekedett vele."

Összeveszni én mondjuk nem vesztem volna össze vele, egyszerűen csak szépen elmagyaráztam volna neki, hogy amennyiben nem tenyésztő, sokkal többet árt a kutyájának, ha fialtatja, mintha nem, illetve elmondtam volna neki, milyen előnyökkel jár az ivartalanítás, és hány betegséget lehet ezzel megelőzni.

"Hogy magyarázzam el neki, hogy beteges amit csinál, és hogy állatként viszonyuljon a kutyákhoz ne úgy mint a gyerekekhez?"

Én inkább felelős állattartásnak nevezném, nem betegesnek. Azt mondjuk nem szeretem, ha valaki embernek tekinti az állatokat, de az való igaz, hogy a kutyatartás egy kicsit olyan, mint a gyereknevelés, felelősséggel és lemondással jár (mint bármilyen más állat tartása természetesen), és egy kutya nevelése néha tényleg egy gyerek neveléséhez hasonlít.

"Na igen, a gyerek téma is probléma...Szeretne, vágyik rá, de másé nem érdekli. (Például az említett barátnőnké sem.) Ideig óráig elvan velük, de nem tud olyan érzelmeket mutatni a kisbabák iránt ami kéne. Olyanokat mond, hogy ha neki megszületik a gyereke biztos nem rak ki képeket róla, mert az privát és nem "bazári majmot" akar szülni... bezzeg a kutyáiról rak fel képeket.. szerintem érzelmileg nincs rendben."

Sok nő van úgy, hogy más gyerekét nem bírja elviselni, de a sajátját szereti, ezzel semmi probléma nincs. Amennyiben a gyerekeiről/gyerekéről is olyan felelősen fog gondoskodni, mint a kutyáiról, szerintem teljesen jó szülő lesz. A Facebookos dologra reagáltam. A leírtak alapján meg nem tűnik érzelmileg labilisnak a húgod, de nyilván te ismered.

"Ahogy az sem, hogy képes az állatok miatt vitatkozni. Van neki sok ilyen állatos dolga ami miatt nem csak én tartom bolondnak, de más is. Pl. csak olyan kozmetikumot vesz amit nem teszteltek állatokon. Őszintén ez mire jó?"

Próbál fellépni az állatkínzás ellen olyan módon, ahogy ő tud. Sokan mások is hasonlóan gondolkodnak, mint ő, ha jól emlékszem, külön weboldalak is léteznek, ahol összegyűjtötték azokat a kozmetikai cégeket, akik végeznek állatkísérleteket. Inkább terjeszteni kéne ezt a gondolkodásmódot, mint kinevetni.

"Ellenben a kutyás képek szerintem senkit nem érdekelnek.."

Pedig az állatos képek/videók nagyon népszerűek akármelyik közösségi oldalon. Az aranyos kisgyerekes képeket/videókat is sokan szeretik. A tökéletes like- és megtekintésvadász képek/videók pedig azok, amikben gyerekek és állatok is vannak:'D

"Étterembe dolgozik és a többi pincérnőnek magyarázta ennek fontosságát amikor a szemébe mondták, hogy ez teljesen felesleges, attól nem lesz jobb a világ ha ő nem támogatja az állatkísérleteket. Ami (sajnos) igaz."

Nem igaz, mivel nemcsak ő nem támogatja az állatkísérleteket, hanem sokan mások sem. Minél jobban terjeszti, annál többen hallanak róla, annál több emberhez eljuthat a dolog, és annál többen dönthetnek úgy, hogy ők is odafigyelnek arra, mit vásárolnak. Ez olyan, mint mondjuk a környezetvédelem. Ha úgy gondolkodna mindenki, hogy "minek gyűjtsem a szelektív hulladékot, nem rajtam múlik úgyse", akkor már rég megfulladtunk volna a szemétben. Vagy ha mondjuk anno az akkor őrültnek gondolt tudósok, feltalálók nem jöttek volna rá dolgokra, nem kezdték volna el terjeszteni nézeteiket, nem úgy élnénk ma, ahogy, hanem körülbelül a középkor szintjén lennénk leragadva gondolkodásmódban és fejlettségben egyaránt.

"Csak segíteni szeretnék neki, mert úgy érzem érzelmileg nincs rendben."

Továbbra is úgy gondolom, hogy érzelmileg teljesen rendben van a húgod. De ha aggódsz érte, ülj le vele nyugodtan beszélgetni, mondd el neki, hogy mi bánt, mit gondolsz, és beszéljétek át a dolgot.

"Olyan dolgokat tart fontosnak az életben, amik nem túl fontosak."

Mindenkinek más a fontos. Engem nagyon felháborítana, ha valaki, aki hozzám közel áll, azt mondaná egy számomra fontos dologra, hogy az nem fontos.

"A barátnőnk akiről írtam szintén egyet ért velem. Többek közt ő is mondta, hogy szarul esik neki, hogy pl. Közösségin amiket ő felrak babaképek vagy ilyesmi egy reakciót se kapnak, ellenben az állatos oldalakat bőszen likeolgatja, kommentel és pénzzel is támogatja az ilyen menhelyeket. Illetve ugye a saját kutyákról rak ki fotót, és amikor barátnőnk megkérdezte, hogy az ő fiával miért nem rak fel képet, kitérő választ adott. Egy kicsit hippi lett (néha füvezik) az utóbbi években lett ilyen, és félek, hogy az új dolgok miatt teljesen elhidegül tőlem és a barátaitól."

Ez most nekem kicsit kusza, nem tudom, hogy most a barátnőről van szó, vagy a tesóról. Ha jól értem, a barátnőnek az a problémája, hogy az ő képeit nem like-olja a testvéred Facebookon, meg nem rak fel a barátnőd fiával közös képet, helyette állatos képeket like-ol, és menhelyeket támogat. A menhelyek támogatása mondjuk nem tudom, hogy függ össze a Facebookkal. Mindenesetre ha valakinek az a problémája, hogy más ember a közösségi oldalán mit csinál, és hogy ott nem vele foglalkozik, az szerintem érzelmileg sokkal labilisabb, mint a húgod. Engem pl. teljesen hidegen hagy, hogy ki mit like-ol, oszt meg, mihez kommentel. Az pedig, hogy ki füvezik, már végképp nem értem, a húgod? Ezzel kapcsolatban azért érdemes beszélni vele, mivel nem legális Magyarországon, könnyen bajba kerülhet miatta (hogy most mennyire káros vagy nem káros, az mellékes, valaki sima cigivel mérgezi magát, valaki alkohollal).

"De innentől kezdve nem írok többet, köszönöm a válaszokat mindenkinek mégha nem is a kérdésre válaszoltatok!"

Azért remélem, ezt elolvasod, és nem írtam feleslegesen:'D

Összegezve:

Van pár furcsa szokása a tesódnak, de minden embernek vannak ilyenjei. Ha valami problémád van, azt vele kell megbeszélni. Vidd el egy kávézóba, vagy valami, tartsatok egy tesós napot, kérd meg, hogy lehetőleg ne legyenek vele a kutyák, vagy a párja, és beszéljétek meg a dolgokat. Hallgasd meg az ő véleményét is, és próbáld meg te is normálisan elmagyarázni, hogy neked mi nem tetszik. Esetleg megmondhatod neki, hogy úgy érzed, mintha érzelmi problémái lennének (ezt is óvatosan, kedvesen), tudsz-e segíteni, ha tényleg füvezik, arra is kérdezz rá, hogy miért csinálja, kell-e segítség.

Ami nekem lejött, hogy két külön világban értek, különböző nézetekkel. Lehetőleg ne erőltessetek rá a másikra semmit, amit a másik nem akar, legyen ez most állatvédelem, Facebook vagy bármi más. Próbáljatok meg kicsit közelebb kerülni egymáshoz, gondoljátok át a másik véleményét. A legtöbb dologban egyetértek a húgoddal, veled már kevésbé, de neked is van véleményed, a húgodnak is, nekem is. Lehetőleg ne szólj be te se a húgod életébe, meg nyilván ő se a tiedbe. Javasolhatja mondjuk, hogy te is térj át arra, hogy olyan kozmetikumokat vásárolj, amiknél nem végeztek állatkísérleteket, de ha nem akarsz, az a te döntésed.

Tudom, azt írtad, hogy már nem válaszolsz, de azért amit még figyelembe kell venni: A húgod párját, illetve a család többi tagját mennyire zavarják ezek a dolgok. Ha csak téged, akkor kettesben beszéljétek át őket. Ha több embert is, lehet, érdemes valami családi kupaktanácsot összehozni, és közösen megbeszélni (pl. mentek a szüleitekhez, és a húgod ott is felengedi a kutyákat az ágyra, de ez a szüleidnek nem tetszik - nem írtad, hogy lett volna ilyen, csak egy példát hoztam, ami nézeteltértést okozhat a családban), de ez előtt is érdemes külön beszélni a húgoddal.

De fejtsd már ki kérdező, hogy benned miért kelt ekkora felháborodást ha ő XY terméket használ csak??? Te most tényleg ennyire elmebeteg vagy, vagy szimplán csak trollkodsz.

Fogd már fel, hogy veled van a baj, nem vele.

Elvárnád tőle hogy utálja a kutyákat, és random kisbabáktól csöppenjen el. Szerinted ez normális?

Igen a 62%-os meg egy agresszív elmebeteg az tény, de ne gondold, hogy azért mert a ló egyik oldalával baj van, majd a túloldala teljesen rendben lesz.

Szerintem normális érzelmi és idegi állapotú, nem labilis emberből nem vált ki dührohamot sem egy kutya, sem egy kisgyerek. Max nem tartunk kutyát, nem szülünk gyereket, de ezzel pont, és vége.

Nem, nem gyűlölködünk, nem mániákoskodunk, és nem akarjuk megmagyarázni a másiknak hogy mit kéne szeretnie a másiknak meg mit nem.

Akadj le a tesódról, hadd lelje örömét a kutyáiban. Ha meg majd lesz gyereke akkor valószínűleg őt is szeretni fogja az egyik nem zárja ki a másikat. Jaa és gyereket szeretni nem csak úgy lehet hogy teleszrjuk a képeivel a fb-ot meg napi 24-ben róla beszélünk. Fura, mi?