Miért ilyen gonoszok velem a testvéreim? 20F Hosszú sztori!
Sokat gondolkodom ezen szóval segítséget kérek itt így a késő esti órákban.
A lényeg, hogy van egy bátyám (24) és egy hugom (16). Nagyon durván viselkednek velem. Bátyám folyamatosan cseszeget meg szekál mindenért. De ha ő ront el vmit akkor meg én vagyok a csicska, hogy nevetek rajta. Ha megkérem, hogy vegye lejjebb a hangerőt mikor zenét hallgat direkt hangosabbra veszi nehogy tanulni tudjak a vizsgákra. A legdurvább eset pedig fél évkor történt. Tervrajzokat készítettem a gépemen. Mikor kimentem gyorsan inni egyet a konyhába ő közben bement a szombámba és kitörölt mindent. Nagyon durván összeverekedtünk aminek kórház lett az eredménye mivel eltörte a jobb kezét (kitértem az ütése elől így belevert teljes erővel a kemény falba). Kiskorunkban apánk sokat vert engemet is meg őt is. Ha megverte őt mindig oda mentem és megnyugtattam, hogy itt vagyok neki. De ő ezt mindig semmibe vette. Ha engem vert meg ő csak belém rugott egyet még jobban. Sosem tanul a hibáiból. El is cseszte az életét, mert kibukott a suliból és most egy benzinkúton dolgozik. Hugom durvább. Nem érdekli a suli, letoj mindent, cigizik mivel bátyám veszi neki (csak ő cigizik), csavarog a barátnőivel, buliba jár, iszik, fiúzik szóval egy r*b@nc. Ha mondok neki vmit tesz rám, csak beszólni tud. Most év végén majdnem megbukott matekból. Mivel én mérnöknek tanulok a BME-n felajánlottam, hogy segítek neki felkészülni a sorsdöntő dogára. Erre a képembe nevetett, hogy majd én fogok neki segíteni a család csicska akinek semmi szociális élete nincs (nála a szociális élet azt jelenti amit fentebb leírtam róla). A tanár jó szívűségének hála éppenhogy meglett a 2es. Szóval csak azért írtam le ennyit, hogy lássátok az én szemszögemet. Szerető testvérük akarok lenni, de nem hagyják. Nevelő apámnak hála jó körülmények között élünk úgy szeret minket mintha a sajátjai lennénk és így visszaélnek a kedvességével, hogy rá is simán sz@rnak. Anya nagyon sokat sír esténként és mindig ugyan azt hajtogatja: "hol rontottam el az életüket". Nagyon szeretem anyukámat és aggódok is érte mivel 2 hete szívinfartus gyanúval kórházba vitték. Tesóim ekkor megtérültek, de amióta jól van minden visszatért az alap helyzetbe. Attól félek ne adj isten ha eltávozik csak akkor fognak rádöbbenni, hogy mit is tettek.
ui: bocsi a hoszzú sztoriért és az esetleges helyesírási hibákért is plusz a cenzúra miatt fél órát csúsztam a kérdés kiírásával
válasza: válasza:Nem kell őket szeretni, ha nem akarják.
Nem lehet szeretni azt az embert, aki nem igényli. Lejön a történetedből, hogy ők nem szeretnek téged, csak kihasználnak. Érdekes családi fennálás.
A szüleidet kicsit sajnálom, hogy több a hülyegyerekük, mint a normális.
A cuccaidat ne hagyd elöl, zárd el, ha lehet, ne közösködj, éld a saját életedet, kerüld el őket, ne szólj hozzájuk, ha nem muszáj, a nevelést meg bízd a szüleidre.
Gondolkozz el azon is, hogy nem lenne-e érdemesebb kollégiumi szobát kérni, ha van rá lehetőség.
Ha a bátyád elköltözik, utána ugyanúgy nézz keresztül a hugodon. Eddig próbáltál szerető testvérként viselkedni, de tovább erőltetni nem kell. Ezután nincs kölcsön, nincs ajándék. Közöld velük, hogy ennyi volt, és ha nekik ez a jó, akkor neked is ez lesz. Fogadd el, nem tehetsz mást.
Vannak emberek, akikben nincs beleérző képesség. A tesóid ilyenek, nem tudod megváltoztatni őket, ne is erőlködj. nem érdemes.
A saját életedre koncentrálj.
válasza:Nem tudsz elmenni könyvtárba, hogy ott tanulj? Nagyobb nyugtod lenne.
Ha tényleg BME-s vagy, diákként is hülyére keresnéd magad programozóként és nem kell e felé a bagázs felé nézned.
Mostoha apud olyan tipikus baleknak tűnik a leírás alapján, valahol megálljt kell parancsolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!