Négy éves húgom előtt szerelmeskedtünk a barátnőmmel. Szégyenlem magam. (? )

Szüleim Valentin nap alkalmából elutaztak egy hosszú hétvégére (péntek-kedd, ma jöttek haza). Szombattól kezdve a barátnőm is itt aludt, hogy közösen vigyázzunk a húgomra, bár már sokszor vigyáztam rá egyedül, de most átjött segíteni. A nappaliban ültem, tv-t néztem, mert ő bemenet lefektetni a húgom. El is aludt, úgyhogy kijött hozzám, majd összebújtunk, szerelmeskedtünk, de aztán kijött a húgom, mert inni szeretett volna, mi meg ott voltunk, mint két szerencsétlen, szóval gyorsan fel kellett öltöznünk, de ő már egyből letámadott a kérdéseivel: mit csináltatok? Én meg azt mondtam, hogy játszottunk csak. Azt is megkérdezte, hogy "mi az a fütyimen" (gondolom az óvszerre gondolt), de erre már nem tudtam mit mondani. Annyira szégyenlem magam, és nagyon mérges vagyok magamra, hogy ezt kellett látnia a négy éves húgomnak, de hamar el fogja felejteni, nem? Anyáéknak vajon el fogja mondani? Nagyon cikinek érzem a helyzetet. Ezen kattog az agyam. Barátnőm már hazajött, szüleim most este jöttek haza. Vajon holnap reggel szóba fogja hozni a húgom? Tudom, hogy nagy marha vagyok. Barátnőmből nem láthatott sokat, mert melltartó volt rajta, rajtam meg póló is. Miután adtunk neki inni, visszafeküdt, és hamar elaludt, utána mi is, valahogy nem volt kedvünk folytatni. És ha az oviban mesél? Nagyon félek.