Beteges a bátyámmal a kapcsolatom?

Anyukám szerint túlságosan közel állunk egymással a bátyámmal. Négyen vagyunk testvérek egy fiú és három lány. Mindig a bátyámhoz álltam a legközelebb a családomban. Vele tudtam és tudom a mai napig is megbeszélni a legtöbb próblémámat,mindig számithatók rá.

Gyerekkorunkban a két növérem kiközösitett minden játékból és állandóan bántottak. A bátyámmal játszottam mindig, ö tanult velem és mindig együtt jöttünk haza a suliból. Azóta már megjavult a két növéremmel a kapcsolatom , jobb lánytestvéreket nem is kivánhatok. De a bátyámmal még mindig szoros köztünk a testvéri kapcsolat. Mikor elköltözött tölünk majdnem mindennap beszéltünk telefonon és mikor elkezdödött az egyetem hozzá költöztem nem a növéremhez. Anyukám szerint ráakaszkodok a bátyámra és nem hagyom élni.Pedig nem igy van, nem töltjük a nap 24 óráját együtt. Igaz hogy együtt reggelizünk, de utána mindenki megy a saját dolgára. Néha együtt is vacsorázunk ha van rá idönk. Megkérdeztem a bátyámat erről ő szerinte normális a kapcsolatunk, én is igy érzek. Akkor Anyukám mért mondja ezt? Tényleg nem normális a kapcsolatunk?