Szerintetek normális az öcsém?
14 éves lesz augusztusban, de nemhogy benőne a feje lágya, csak egyre rosszabb lesz.
Volt egy korszak, amikor nagyon sokat veszekedtünk (kiskorunktól kezdve, ez egy hosszú korszak volt), azt hittem, hogy amikor annak vége minden oké lesz.
A veszekedős korszak után volt pár hónap, talán egy év szünet, amikor minden normálisnak tűnt, de ennek sajnos vége lett.
Ha anyáék, vagy én szólok neki bármiért is, mondjuk hogy állatetetés, vagy mosogatás, akkor nem válaszol semmit. Ha ilyenkor még egyszer megismételjük, akkor leordítja a fejünket, hogy hallotta korábban is.
Ha nem ismételjük meg, és nem jön le megcsinálni a feladatot, akkor meg arra hivatkozik, hogy nem hallotta.
Mindig nagyon labilis személyiség volt, régen anyáék direkt úgy játszották velünk a társast, hogy az öcsém nyerjen.
Nagyon sértődékeny, bármin képes felkapni a vizet, de ő ugyan azt szemrebbenés és megbánás nélkül mondja a másik szemébe.
Mindig azt mondtam anyáéknak, hogy elkényeztették, mert mindig leszűrték neki a levest, ha nem kellett neki a zöldség benne, ez máig így van. Főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt nem eszik, csak nagyon keveset, pl:
Almát, de régen azt sem ette meg, mert nem tetszett neki, hogy megbarnult, ezért ki kellett belőle vágni a barnult részeket, szőlőt, banánt, mandarint, borsót, kukoricát, salátalevelet.
Kiskorában nagyon sok mindenre allergiás volt, tejre, tojásfehérjére, és még másra is, csak nem jut eszembe, így anyáék örültek, ha egyáltalán megevett valamit, miután kinőtte az allergiát.
Most katasztrófa a viselkedése, ha egyedül vagyunk itthon és be kell osztani a házimunkát, akkor elvégzem direkt a nagyobb részét, megmondom neki, hogy a másik részét csinálja meg ő, és egyszerűen leszarja. Azt mondja, hogy leszarja, és nem csinálja meg.
Semmire nem hajlandó, a kutyát nem eteti meg magától, most is mindjárt megyek, hogy etessek helyette :(
Egész nap a szobájában döglik, az ablakot ki nem nyitná, nem mos fogat, nem érdekli, hogyha büdös, tehát nem fúj dezodort.
Trehány, minden ruháját elhagyta már a suliban, egyszer a 2 napos ú melegítőfelsőját veszítette el.
Ruhák terén nagyon finnyás, nyavalyog, ha kéne neki póló, nadrág, de vásárolni semmi pénzért nem menne el a szüleinkkel. Ha ők vesznek neki valamit nélküle, akkor megy a hiszti, hogy ő ezt nem veszi fel.
Ha beszélgetni szeretnék vele, akkor megmondja, hogy ő nem kedvel engem, és nem válaszol egyik kérdésemre sem.
Jól érzem, hogy baj van vele, és valakihez fordulnunk kéne, aki tud segíteni, vagy ez csak kamaszkor?
Bocsi, a kisregény miatt, 16/L
Előző vagyok,
Elhiszem :D
Mondd a szüleidnek hogy üljenek le vele beszélni , hogy ez igy nem állapot...hogy gondoljon a jövőjére...
Ha szüleid nem csinálják... Próbáld meg te.. elég nagy már hozzá te is.. ha meg nem foglalkozik azzal amit mondassz /szüleid...
Akkor kell kicsit bekeményiteni...
Most kell még megnevelni,10ev mulva mar sokkal nehezebb lesz..
Ha semmi nem valik be... Akkor irany a pszichologus..
(Egyebkent volt ilyesmi haverom...pl. ha jatszottunk es vesztett megtámadt kessel , meg ilyenek.. beszéltem az anyukájával es a nővérével... Azóta mar megemberelte valamennyire magát..)
Jó, hát ennyire nem durva azért a helyzet, de régen korlátozni kellett a telefont/laptopot nála (mondjuk ez most is ráférne), mert agresszív lett tőle. Most már inkább mindet lesz@r, mint hogy agresszív lenne.
Illetve néha fenyegetőzik, hogy megver, de nem úgy hangzik, mint aki nagyon komolyan gondolja, szerintem azért ő is fél valamennyire a következményektől.
Nagyon furcsán gondolkozik, télen nem hord sapkát, mert nem tetszik neki, egy csomó másik mindenre azt mondja, hogy szerinte az buz.is, ezért nem veszi fel.
Ha nincs odakészítve a vacsorája, akkor kivesz két kiflit a szekrényből, és megiszik hozzá fél doboz tejet, csak hogy ne kelljen kaját csinálnia.
Most beszéltem anyával, elmondtam neki az itteni válszokat, erre lecseszett, hogy hogy mertem kiteregetni a családi szennyest (ez egy teljesen anonim oldal, de mindegy), csak mert szerinte nem ő rontotta el.
Most engem hibáztat, hogy könnyű kívülről belepofázni, meg hogy reméli, hogyha nekem lesz gyerekem, akkor én majd jobban csinálom.
Uhh... (Elozo vagyok)Szoval... Szuleidre nem nagyon hagyhatod... Max még apud, nem?
Miért , szerinte ki rontotta el? Te?
Azért kiván neked rosszakat, mert jót akarsz az öcsédnek/családodnak?(nekem ez magas...)
Ha apud is leszid vagy nem foglalkozik ezzel... Akkor vagy ok csinalnqk majd valamit... Vagy te megprobalsz beszelni a tesoddal, hogy kezdjen mar magaval valamit , mert nem kiskiraly.
Remélem azért lesz valami eredménye a dolognak :)
Jó, most leültek megbeszélni, kíváncsi vagyok mi lesz belőle.
Persze érthető, hogy anya kialadt, ha 14 év után szembesíti az egyik gyereke, hogy a másiknak elrontotta a nevelését.
Megkérdeztem anyát, és úgy érzi, hogy nem ment semmire a beszélgetéssel, de már ez is valami, hogy leültek beszélgetni.
Nagyon ritkán van, hogy az öcsém a családban beszélgetni akar valakivel.
Nem számítok nagy változásra, de lassú víz partot mos.
Szard le a pitsaba az egészet.
Nalam is ugyanez a helyzet csak nekem riherongy lusta disznó lánytesom van. Én már leszarom őt is és a szüleimet is.
És amint lehetőségem lesz rá ugy elhuzok hogy csak füstöl a pitsám utána. Vissza se néznék soha amig élnek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!