Szerintetek normális az öcsém?

14 éves lesz augusztusban, de nemhogy benőne a feje lágya, csak egyre rosszabb lesz.

Volt egy korszak, amikor nagyon sokat veszekedtünk (kiskorunktól kezdve, ez egy hosszú korszak volt), azt hittem, hogy amikor annak vége minden oké lesz.

A veszekedős korszak után volt pár hónap, talán egy év szünet, amikor minden normálisnak tűnt, de ennek sajnos vége lett.

Ha anyáék, vagy én szólok neki bármiért is, mondjuk hogy állatetetés, vagy mosogatás, akkor nem válaszol semmit. Ha ilyenkor még egyszer megismételjük, akkor leordítja a fejünket, hogy hallotta korábban is.

Ha nem ismételjük meg, és nem jön le megcsinálni a feladatot, akkor meg arra hivatkozik, hogy nem hallotta.

Mindig nagyon labilis személyiség volt, régen anyáék direkt úgy játszották velünk a társast, hogy az öcsém nyerjen.

Nagyon sértődékeny, bármin képes felkapni a vizet, de ő ugyan azt szemrebbenés és megbánás nélkül mondja a másik szemébe.

Mindig azt mondtam anyáéknak, hogy elkényeztették, mert mindig leszűrték neki a levest, ha nem kellett neki a zöldség benne, ez máig így van. Főzeléket, zöldséget, gyümölcsöt nem eszik, csak nagyon keveset, pl:

Almát, de régen azt sem ette meg, mert nem tetszett neki, hogy megbarnult, ezért ki kellett belőle vágni a barnult részeket, szőlőt, banánt, mandarint, borsót, kukoricát, salátalevelet.

Kiskorában nagyon sok mindenre allergiás volt, tejre, tojásfehérjére, és még másra is, csak nem jut eszembe, így anyáék örültek, ha egyáltalán megevett valamit, miután kinőtte az allergiát.

Most katasztrófa a viselkedése, ha egyedül vagyunk itthon és be kell osztani a házimunkát, akkor elvégzem direkt a nagyobb részét, megmondom neki, hogy a másik részét csinálja meg ő, és egyszerűen leszarja. Azt mondja, hogy leszarja, és nem csinálja meg.

Semmire nem hajlandó, a kutyát nem eteti meg magától, most is mindjárt megyek, hogy etessek helyette :(

Egész nap a szobájában döglik, az ablakot ki nem nyitná, nem mos fogat, nem érdekli, hogyha büdös, tehát nem fúj dezodort.

Trehány, minden ruháját elhagyta már a suliban, egyszer a 2 napos ú melegítőfelsőját veszítette el.

Ruhák terén nagyon finnyás, nyavalyog, ha kéne neki póló, nadrág, de vásárolni semmi pénzért nem menne el a szüleinkkel. Ha ők vesznek neki valamit nélküle, akkor megy a hiszti, hogy ő ezt nem veszi fel.

Ha beszélgetni szeretnék vele, akkor megmondja, hogy ő nem kedvel engem, és nem válaszol egyik kérdésemre sem.

Jól érzem, hogy baj van vele, és valakihez fordulnunk kéne, aki tud segíteni, vagy ez csak kamaszkor?

Bocsi, a kisregény miatt, 16/L