Ezt meg miért? Hogy dolgozzam fel?

Kiskorom óta vágyok 1 kistestvérre ,és néhány hónapja kiderült h anyukámtól lesz egy kistesóm.(A szüleim elváltak.)A 20. hetes ultrahangon(,ami egy kicsit csúszott,és így 23. hétben mentünk) kiderült h néhány napja meghalt.Nekem ezt így azért (is) nehéz nagyon ,mert épen akkor volt 1 nagyon rossz korszakom (legjobb barátnőm ország másik végébe költözött, apámmal folyton veszekedtünk stb.), de ha rá gondoltam akkor rögtön jobban éreztem magam.Ezen kívül szerintem ez nagyon igazságtalan.Én egy nrm túl jó anyagi helyzetű családba születtem ,apukám minden nap késő estig dolgozott.Nem voltam 4 éves amikor anyukámmal elköltöztünk 1 olyan pasihoz aki vert minket,4-5 évig laktunk ott.Ezen kívül az osztályom sem fogadott be,úgyhogy komolyan szuper gyerekkorom volt.Ezzel szemben anyukám és a párja totál szerelmesek egymásba,nembvagyok szakértő de szntem nem nagyon dognak szétmenni.A család jó anyagi helyzetben van,én is vágytam már egy kistesóra.Readásul anyukám látta az arcát és azt mondta nagyon szép volt.Az meg már csak a bónusz h az ismeretségi körben 3-4 hasonló korú baba is lesz.És éppen ezért esik nagyon rosszul h neki nagyon jó élete lehetett volna és nem született meg.Anyukám a babaruhákat játékokat stb. nem ajándékozza el és azt mondta h lehet h mégis lesz majd kistesóm.

Hogyan dolgozzam ezt fel?

Bántó kommenteket lécci ne írjatok,így is pont eléggé kivagyok.:(