Másnak is van olyan ismerőse aki már legalább 8 éve egyetemre jár vagy tanul és nem akar elmenni dolgozni?

"majd röhögök rajtatok a 800-1 milliós fizetésemmel."

Elég nagy a szád a semmire :D

Nekem pl. van egy doktori disszertációm, ami nincs befejezve, de van már több mint 100 oldal. Na most engem 1 év után kicsináltak szó szerint ott ahova kerültem, így fél évig otthonról dolgoztam be, majd fél évig passzív voltam, aztán találtam egy új helyet, további 1,5 évig, de sajnos az új helyen fél év elteltével kiderült, hogy az ottani új témám nem vezet eredményre (tévútra mentünk), ekkor visszatértem egy korábbi témámhoz, így ismét gyakorlatilag otthonról dolgoztam, majd az utolsó félévre tönkrement a kutatócsoport, ahol voltam és megszűnt.

Összesen 3 évig voltam nettó 92 000 Ft ösztöndíjon.

A végzésem során, a diploma védés előtt volt egy céges ajánlatom, amit akkor mérlegeltem és féltem belevágni, helyette a PhD-t választottam. Nagy butaságot tettem, mert már réges-régen dolgoznék, valószínűleg bruttó 300 000 Ft feletti fizetésért.

Tavaly óta regisztrált álláskereső vagyok, de a cégek nem hívnak be állásinterjúra, hiába pályázom. Közben tragédia történt a családunkban is, így fél évig "ápoló" voltam gyakorlatilag. Persze ez nem hivatalos.

Több, mint egy éve nincs semmi jövedelmem, a szüleimnél élek, szeretném lezárni a fenti disszertációt, aminek most megint nekiállok a tragédia után. Az elmúlt 4 év munkája veszne el, ha hagynám elveszni, állást, pedig a környéken, kb. szappan/mosószer gyárit találok, ez a realitás. Na most egy ilyen állás mennyi szakmai gyakorlatnak felel meg egy "high-tech" gyógyszergyárban? Utazással, különköltözéssel, külön élelmezéssel és háztartással együtt, majdhogynem ott sem tartanék a nettó 110 000 Ft-ból, mint jelenleg, hogy meghúzom magam.

Természetesen keresek, pályázok, ezt sem adtam fel.

Viszont elmondhatom, hogy 5 évet plusz egyet (a témavezető választásnál kétszer hibáztam) töltöttem a szakomon, amit jeles eredménnyel végeztem.

Ezután 4 évig volta PhD hallgató, de ösztöndíjat, csak 3 évig kap az ember, akkor is, ha 6 évig van hallgatói jogviszonya! Szóval nem kell irigykedni szerintem erre.

1 éve, pedig álláskereső vagyok és kvázi "tanulok", mert bánt a befejezetlen dolgozatom, még akkor is, ha szerintem több sebből vérzik és messze nem tökéletes.

Hány évem is ment eddig rá a magyar felsőoktatásra?

Ha jól számolom lassan 11... Nincs gyakorlati időm, nincs állásom, nincs jövedelmem, sohasem volt párkapcsolatom, alig tudok valahova elutazni. Az egész az én hibám, tényleg nem panaszkodni akarok.

ÉS NEM 8 ÉVE "TANULOK"!!!

Egyébként az ember élethosszig tanul.

A 38-as vagyok.

A hatosztályos gimnázium hat éve alatt végig az akartam lenni, ami most a diplomám szerint vagyok. Ez volt az álmom, ezért mentem versenyekre, hagytam ki szinte minden szórakozást. Most pedig széttárja a kezét mindenki.

Néha picit úgy érzem, hogy kár volt megszületnem.

De nem adom fel!