Másnak is van olyan ismerőse aki már legalább 8 éve egyetemre jár vagy tanul és nem akar elmenni dolgozni?

manapság ilyenekkel van tele a világ

aztán mi lesz velük mikor az eltartó megbetekszik vagy...

30 felett egy fillér tartalékuk nincs

se egy bérletet se dezodort nem tudnak önálloan megvenni

aztán sírnak hogy se munka se partner

mikor szó szerint a gyerekkori polojukat hordják

Szerintem simán lehet, én tuti elbeszélgetnék vele erről.

Egyrészt szép és jó dolog a tanulás, de valós munkatapasztalat nélkül a papír csak arra jó, hogy kitöröljük vele. Másrészt mester szakot, második sulit a többség simán megcsinál munka mellett is.

Nekem volt 1-2 ismerősöm, akikben egyszerűen nem is volt semmi késztetés az önálló keresetre. A végtelen pénz kódot megadta anyuci-apuci, aki fizeti az albérletet, kaját, szórakozást ráadásul nincsenek is a közelben, így lehet egész nap aludni, játszani, lógni. Persze hogy nem vágynak arra, hogy 8-10 órákat gürcöljenek mikor ingyen is eléldegélnek.

Vagy van szintén egy ismerősöm, lassan 30 éves, még mindig nem diplomázott le. Ő is mindig azzal jön, félig meddig jogosan, hogy munka mellett nem tudna a sulival haladni...csak épp így sem halad. Aztán ha le is diplomázik, ott lesz 30 évesen pályakezdőként, egy teljesen üres önéletrajzzal.

Vagy saját magam is elkövettem ezt a hibát, csak "tanultam" meg elb..sztam az időm, aztán utána elgondolkoztam, hogy mások már 3-4 helyet beírnak mint gyakornokok, meg 1-2 év tapasztalatot, nekem meg semmim nincs. Egyszerűen nehezem veszem rá magam a dolgokra, főleg ha a szociális fóbiám felülkerekedik, és még egy telefont sem vagyok képes elintézni.

Az nem lehet, hogy egyszerűen csak érdeklik bizonyos dolgok?...

Húsz éves vagyok. Évvesztesként, ötéves gimisként most érettségiztem, és eszemben sincs harmincegy-két éves korom előtt búcsút mondani az egyetemnek, mert több szak érdekel, ÉS olyan helyen szeretnék elhelyezkedni, amihez ezek a képzettségek szükségesek (fordító és lektor, angol és dán nyelven). Igen, félek kilépni az életbe - de ezt senki ne a tanulmányaim alapján következtesse ki.

Nem csak léhűtők és lébecolók élnek az egyetemeken, hanem olyanok is, akik egyszerűen ilyen beállítottságúak. A tanulás nem bűn, bármennyire is elfogadott ez a vélemény, és egy normális világban nem szabadna luxusnak lennie (ld. az "akkor menj továbbtanulni, ha megteheted, ha nem, eriggy dolgozni, nem érdekel, mit akarsz, a te véleményed és vágyaid itt nem számítanak" című hozzállást).

Mielőtt még elhordjuk mindenféle trógernek, azért nézzük meg az érem másik oldalát is!

Ha valaki meg akarja alapozni a jövőjét, és van is esze hozzá, na meg támogatják is benne, miért ne tegye? Persze, dolgozhatna munka mellett is estin, csak azért valljuk be, a nappali tagozat jóval ideálisabb a tanulásra, a tehetség kamatoztatására, mint amikor munka után, energiáidat már felélve kell még tanulni. Az sem lehetetlen, de nyilván nem optimális állapot, és ha teheti, miért ne koncentrálhatna most arra, hogy megalapozza az életét?

Lehet mondani, hogy most elszúrt 10 évet. De ugyanakkor bebiztosította azt, hogy a következő 35 évben biztosabb karrierje, és ebből adódóan potenciálisan jobb lehetőségei legyenek. Van két MsC diplomája, amivel jóval több lehetősége van a munkaerőpiacon, mint ha csak egy lenne, vagy egy sem. Ha megszűnik a munkahelye, könnyebben talál újat, elvégre kétszer annyi lehetősége van. Lehet azon filózni, hogy mekkora előnyért mennyit érdemes "elpocsékolni", de az tény, hogy az éremnek két oldala van, és azért nem árt a másik oldalt is megnézni, mielőtt leírunk valakit.

Én is megkaptam többször, többektől, hogy mekkora munakerülő sóher vagyok. Először akkor, amikor gimibe jártam, hogy csak elszúrok vele négy évet, lesz egy érettségim, amivel semmit nem érek, másoknak meg addigra már lesz egy szakmájuk. Aztán amikor főiskolára mentem, szintén megkaptam, hogy mekkora munkakerülő vagyok, hogy újabb 4 éven át csak "lógok", és még az sem biztos, hogy utána egyből munkába tudok állni. Bezzeg mások akkorra már rég dolgoztak.

Na, de igazán nagy semmirekellő, lusta, haszontalan munkakerülő csürhe akkor lettem, amikor diploma után még két OKJ-t elvégeztem, és mindezt nappalin.

(Persze, azért némi bevételem volt, a tandíjamra magam kerestem meg a pénzt, de ha ez nem ment volna, itthon akkor is támogattam volna az elvégzésében.)

Aztán 3 évet lehúztam a szakomnak megfelelő munkakörben, és míg azok, akik egykor olyan nagyra voltak, hogy ők már dolgoznak, én meg csak lopom a napot, ekkorra már belefáradtak a monoton robotmunkába, addig én azt csinálhattam, amit szeretek. Közben meg estin elvégeztem még egy OKJ-t.

3 év után váltottam, mégpedig egy olyan munkakörbe kerültem, amihez pont az előzőleg megszerzett végzettség kellett. Ebben a munkakörben dolgozok már 4 éve, de nincs kizárva, hogy a közeljövőben - pár éven belül - egy számomra vonzóbb munkakörre váltok, amit még ennél is szívesebben csinálok, amiben több fejlődési lehetőséget látok, és nem utolsó sorban több fizetéssel kecsegtet. Ja, és ahhoz meg majd pont az a végzettségem fog kelleni, amit főiskola utána szereztem meg. Tudjátok, amikor sokaktól megkaptam, hogy én a büdös életbe nem fogok dolgozni, és semmit nem érek.

Hogy megérte-e "elpazarolni" ennyi évet. Így a harmincas éveim közepén ki tudom jelenteni, hogy igen, teljes mértékben megérte.

Én tesóm már 10 éve tanul, tanulgat idén októberbe lesz 30 éves, 1 évnél tovább nem dolgozott főállásban de legalább megpróbálta! Leginkább a párja tartja el aki elég jól keres de sokat is dolgozik, fuvaros persze külföldre alig van itthon.

A tesóm úgy 6 éve nyomja az egyetemet halasztgat meg ilyenek, mellette jár sima egyszerű tanfolyamokra is. Már van legalább 4 szakmája és képes volt azért elmenni nő lététéra targoncásnak mert kapott egy lehetőséget. Igaz azzal legalább el is ment dolgozni és szerette is csinálni, de a munkahelyén csinált egy hülyeséget, pontosabban egy lopást. De nagyon kis értékű valamit lopott és a főnöke mondta hogy számoljon le közös meg egyezéssel mert nem akartak akkora ügyet csinálni belőle, de bármilyen kis értékű lopás még ha egy doboz gyufát visz el engedély nélkül már az is kirúgás fegyelmivel, de a tesóm jól dolgozott nő létére jó targoncás volt ezért küldték el így könnyen. Én a mai napig a cégnél vagyok 20 éves korom óta, a nővérem 25 éves volt akkor, én kirúgása előtt 4 hónappal mentem oda, ő ajánlott be. Azóta a tesómnak csak alkalmi napi bejelentős munkái voltak, meg egy 4 órás ami nem is munka volt csak időhúzásos valami. Mellette mindig tanult de otthagyott 2 iskolát is. Az egyetemre is készült azzal diákmunka alapon eltudott menni 4-6 órába valami pepecselős munkára de ott se volt többet 1 hónapnál. Leginkább a párja tartja el, igaz nincsenek nagy igényei, nem jár el vásárolgatni meg a pénzt elszórni felesleges kacatokra ez tény és való, de folyton a szüleink is adnak neki valamennyit, meg a párja eltartja őt, addig ő otthon el netezget, alszik amikor nincs dolga és jár sportolni meg amolyan kreatív klubbokba traccsolni. Így baj nincs vele mert nem iszik, nem dohányzik szerencsére egészséges életmód hívő így sok káros anyagot kizár az életéből legalább ennyi, de azért inkább a bio dolgokra bukik amik jóval drágábbak. Sokan nem tudják mi lesz így velük mert már gyereket akarnak és ezzel megint egy ideig nem fog dolgozni menni mert anya, de a párján is már látjuk hogy kezd kiborulni, mert oké szeretik egymást de a sok munka emiatt őt kikészíti és ha helyben lenne úgy hogy mindennap otthon aludna kevesebb lenne a pénzük, és ezt a munkát is azért vállalta hogy tudjanak félretenni a házfelújításra mert a házuk lakatlan albérletbe vannak, de onnan is még idén menniük kell, mert december 1-jén jár le a bérleti szerződés és már többször jelezte nekik a tulaj hogy december egytől lejár és ne hosszabbítja meg mert a lakásra igény van a családjának így is csak az ő kedvükért a szerződés miatt halogatja pedig minden joga meg lenne felbontani de csak jószándékból nem teszi ezt velük. De a tesóm ugye a munka kerülés mellett ezzel se nagyon foglalkozik hogy keressen másik lakást vagy segítsen be a párjának azzal hogy ő is keressen valamennyit mert akkor már rég elkezdhették volna a ház rendbehozását arra a szintre hogy télen lakható legyen.