Tesómmal egy szobában vagyunk. Hogy tehetném elviselhetőbbé?

Az egyáltalán nem normális, hogy egy ágyban alszotok, de igazából a külön szoba is illene már ennyi idősen.

A szobát valahogy válasszátok el, ha végképp nem megy, akkor pedig legalább egy emeletes ággyal oldjátok meg, hogy külön alhassatok.

A szüleid igen-igen furcsák...

Ha külön szeretnél menni, akkor már most diákmunkázz, mert egy szoba bérlése is lehet 25-50 ezer Ft egy hónapra + a rezsi és még ugye a mindennapi dolgaidra (bérlet, piperék, kaja, ruha) még nem is költöttél.

Sajnálom a szüleidet, hogy ilyen maradi a felfogásuk, illetve azt is, hogy a kedves hugicád el van halmozva, te meg oldd meg a cuccaidat, ahogy tudod.

Meg amúgy is egy ilyen idős lánynak mint te, kell egy zug, mert azért a pasidat se tudod felvinni, ha lesz, mert egymás szájában vagytok a húgoddal.

Első körben térelválasztáson gondolkodnék, bár nem írtad mekkora a szobátok. A szekrényeket pedig meg kéne osztanotok, ha van 4 szekrény, abból legyen 2 a tiéd, a többit oldja meg.

17 évesen szerintem jogosan tartanál igényt némi privát szférára, arra, hogy saját ágyad legyen, és hogy - ha már a külön-külön szoba vagy térelválasztás nem megoldható - ne a húgodé legyen a szekrény kapacitás 3/4-e, és ne neked kelljen utána folyton pakolod, hanem a szüleid követeljenek meg tőle ilyen téren egy elviselhető minimumot.

Nem vagyok benne biztos, hogy nem oldódna meg ezek közül pár problémád, ha éjjel, mikor folyton felébredsz arra, hogy álmában csapkod, rugdos (amiről mondjuk nyilván nem tehet, nem úgy, mint a szüleid arról, hogy közös ágyban vagytok kénytelenek aludni, ezért nem tudsz egy éjszakát nyugodtan átaludni), akkor szépen átmennél a szüleid hálószobájába és befeküdnél melléjük az ágyba, a holmid egy részét elkezdenéd berakodni az ő szekrényeikbe, a húgod szanaszét dobált cuccait pedig nem a helyükre rakosgatnád, hanem egy - sok boltból, hipermarketből ingyen elhozható, árufeltöltés után megürült nagyobb méretű karton dobozba kezdenéd bedobálni, és a tartalmukat úgy, ahogy van, beborítanád a nappaliba vagy a szüleid hálószobájába.

Mielőtt esetleg félreértenéd, nyilván nem gondolom, hogy ezek közül bármelyik jó ötlet lenne, nem pedig a feszültséget szítaná, csak szerintem elég jól mutatja, hogy a kedves szüleid jelenleg azért tehetik meg, hogy nem foglalkoznak a jogos igényeiddel, mert nem az ő életminőségük rovására meg a dolog.

Ha ilyen helyzetben lennék, és a húgom nem hagyna minket kettesben, amikor nálam van a barátom, akkor én sem költöznék ki a konyhába, ha hozzá jön valaki, mert akkor nagyobb esély lenne rá, hogy előbb-utóbb neki is hiányozni fog annyira a személyes tér, hogy ő is rágni fogja érte a szüleim fülét, a holmiját meg egészen biztosan nem pakolnám utána, akkor sem, ha tiszta disznóól a szoba, csak ahhoz ragaszkodnék, hogy ha a térelválasztás nem megoldható, akkor osszuk fel, hogy melyik fele az ő területe, és amit az én "térfelemen" hagy, azt szimplám átrugdosnám az ő területére, ha a szép szóból nem ért.

Jelenleg te próbálod rendre nevelni, ami nem a te feladatod lenne, és azzal, hogy eltakarítod után a rumlit, már nem bírod látni, jó eséllyel azt éred el, hogy a szüleid sem szembesülnek vele, hogy milyen gáz ilyen téren a húgod.

Volt olyan osztálytársam, aki hasonló helyzetben volt a húgával, ő mesélte, hogy amikor besokallt, elege lett abból, hogy ha nem akar disznóólban élni, akkor pakolhatott ő folyton, akkor a tesója szanaszét dobált cuccait elkezdte a lakás különböző pontjain ide-oda, teljesen kiszámíthatatlan helyekre (szülők gardróbjába a a ruhák közé, valamelyik ágybetét alá, a szennyes kosárba legalulra, a mosnivaló ruhák alá, a konyhaszekrénybe lábosokba stb. eldugni, a húga meg kereshette, amikor valami hiányzott, mert ő kijátszotta a "bocs, nem emlékszem, hogy hová tettem" kártyát. Egy kis következetességgel rövid idő alatt sikerült elérnie azt, amit korábban sem szép szóval, sem veszekedéssel nem.

Sajnállak, hogy ilyen szüleid vannak. Sajnos az albérlet árak nem túl olcsók, bár nem tudom merre laksz. A volt barátomnak egyetem miatt kellett albérletbe mennie, ahol a szobamegosztás úgy volt, hogy 3 szoba volt, mindegyikben 2-2-en laktak, de így is 30-40 ezer forint volt egy hónapra neki, télen még drágább volt a fűtés miatt a rezsi és ez csak egy vidéki város. Tehát ha külön akarsz lenni egy szobában, az 60-80 ezer között van minimum (neki sikerült olcsót kifognia) és még a kajáról nem is beszélünk.

Mi 4-en vagyunk testvérek, mindegyikünknek van külön szobája (régen nem volt, de amint lehetett tetőteret építettek), nagyon maradiak a szüleid, az ilyeneknek nem kellene szerintem gyerek (már ne harahudj), de azért a minimumot, ami egy külön ágy igazán biztosíthatnák. Engem az is zavart, mikor építkezés miatt nem volt ajtó a szobámon, én egy plédet akasztottam az ajtóra, hogy ne lehessen belátni. Az öcsémnek úgy lett szobája, hogy a tetőtéren volt egy üresen álló kisebb helyiség (kisebb nappali), amin nem volt ablak, de apukám beszerelt egy tetőtéri ablakot és gipszkartonnal elválasztottuk, így neki is lett saját szobája. De ha a szüleid ennyire őskoriak, nem hiszem hogy ezt megtennék.

OLyanról is hallottam mrá, hogy 2 testvér akiknek szintén közös szobájuk van szekrényt toltak a szoba közepére és azzal vűéasztották el, de ha kicsi a szoba akkor a térelválasztó a legjobb. Én a helyedben hétvégente elmennék dolgozni és vennék egy ágyat magamnak vagy egy matracot (akár használtan is lehet már kapni jókat olcsón) addig pedig a földön aludnék.