Milyen gyakran találkozol a testvéreddel és milyen a viszonyod vele felnőttként?

Nekem "csak" féltestvérem van.

14 évvel idősebb nálam, ezért kiskoromban nem értettük meg jól egymást, de azért megvoltunk, amikor találkoztunk.

7 éve láttam utoljára kb.

Viszont tartjuk a kapcsolatot és mostmár megvan a hasonló szellemi színvonal, szóval tudunk beszélgetni :D

Nem tudom milyen az "ideális" testvéri kapcsolat. Gondolom mindenkinek más, relatív.

De mindig is egyke voltam, szóval nem tudok véleményt alkotni. Én jól megvagyok nővéremmel, pont jó minden.

Ketten vagyunk testvérek,ikrek,37 évesek.Telefonon minden nap beszélünk,van,amikor többször is.Eddig hetente,kéthetente találkoztunk,de pár hónapja elköltöztek egy másik városba,így ritkult a találkozás.Most olyan három hetente.

Mi nagyon jó viszonyban vagyunk,bár azért képesek vagyunk összeveszni valami hülyeségen,de az pár percig tart.Gyerekként is nagyon jó volt a kapcsolatunk.

Soha nem voltunk jóviszonyban őszintén szólva örülök ha nem látom őket. Mondjuk féltestvérek,így nem tudom ér e a válasz.

Tökéletesen idegenek voltak számomra mindig is.

Akkor találkozom vele, amikor hazautazom édesanyámhoz, mivel nála lakik, de akkor sincsen konkrét beszélgetés, kapcsolat, mivel egész nap a szobájában tesped anya számítógépe előtt.

Sajnos szörnyű dolog, de én kezdem szinte meggyűlölni őt. Teljesen kiszolgáltatja magát dolgozó édesanyánkkal, ha rászólunk, akkor talán megcsinál valami ház körüli munkát, de általában csak dacosan várja a sült galambot.

Nem dolgozik, nem tanul, de arca az van. Próbáltam vele kedves lenni, de akkor csak kihasznált.

Nemrégiben gondolkoztam, hogy milyen gaztetteket csinált meg, volt rendőrségi ügye is, és rá kellett jönnöm, hogy ő az ismerősi-családi körömből az egyik legaljasabb ember. :(

Édesanyám kezelésre-gyógyszerekre félrerakott pénzét bulizta el, amikor anyum kórházban volt, a rábízott állatokat nem etette, majdnem éhen haltak,a szomszédok hívtak fel, hogy baj van... kíméletlen, nem ismer kegyelmet, ha a kényelméről van szó.

Én már eldöntöttem, hogy nem fogom gondját viselni, viszont édesanyámat féltem, mert egyre rosszabb állapotban van.

De amúgy az is beszédes, hogy a barátai is hanyagolják, mert durván lenyúlta-kihasználta őket.

Tényleg nem tudom mit tegyek, el vagyok keseredve.

Én 34/N, ő 28/F.