Utálom a testvéreimet, mint a szart. Mit lehet tenni?
Nos, ez hosszú történet, de megpróbálom rövidre zárni:
Szóval én 16 éves vagyok, az öcsém 10, a húgom meg 11.
Régebben rossz gyerek voltam, és nem valami jó testvér. De kb két éve eldöntöttem, hogy megváltozom.. Ez a javulás sikerült is, de még most is mindenen össze tudunk veszni... A lényeg: Ha mondjuk összeveszem a húgommal, de az öcsémmel tök jóban vagyok, a húgom faképnél hagy, és az öcsém is megy utána.. és ez fordítva is igaz. Nem szeretnek velem egyedül lenni. Amikor veszekedés van, persze mindig én vagyok a hibás,és hirtelen mindenki ellenem van, de jogosan kapom fel a vizet, ha a saját testvéreim sértő megjegyzéseket tesznek, utálnak velem lenni, holottén ugye próbálok jófej lenni.. Ez olyan idegesítő. Eddig mindig kibékültünk, de csak idő kérdése volt a "bomba újra robbanása".
Ma is azt mondták, hogy utálnak, jó lenne ha nem lennék itt, és hozzám vágták az összes hibámat, ami elég sértő. De nekem tolerálnom kell magam, hisz anyám is mindig engem hibáztat. Sosem volt olyan, hogy nekem van igazam.. Mostanra ott tartunk, hogy nem tudom őket testvéreimként szeretni.. elérték, hogy utáljam őket.. Az öcsém 10 évesen olyan hülye, hogy az nem igaz. Eljátssza mindig hogy elájul, hülye hangon beszél, és ha rászólok, még ő sértődik meg. Azt hiszi, hogy mindig övé az utolsó szó, és ekkor jön az, hogy "csakazértis". De anyámék sosem szólnak rá, mert azt állítják, ez normális..
A húgom mindent leszar ami velem kapcsolatos, oltogat, néha nem is szól hozzám..
Néha már komolyan csak magamra tudok számítani, csak mert régen olyan voltam, amilyen... De az a baj, hogy nekem is van büszkeségem, és amiket hozzámvágtak, azt senki nem akarná hallani a testvérétől.. Tudom, hogy nagyobb vagyok, de szabály hogy mindig a kicsinek van igaza??
Már nem is beszélünk. De mivel még két évig sajna velük kell élnem, valami megoldás csak kell.. Mit lehet tenni?
válasza: válasza: válasza:Családterápia.
Azt viszont lásd be, hogy a sok rosszat, nem lehet 2 év alatt kompenzálni. Az utálom, mint a szart mondat, erős. Pontozz le, de bármi történne köztem s a Tesóm közt, ismétlem bármi soha nem mernék ilyet írni!/mondani. Elhiszem, hogy sok mindent Hozzad vágtak, de a kérdésed címéből kiindulva, Te is. ha az én Veled egy idős gyermekem ilyet mondana, a nevelésem csődje lenne.
Amikor felkapod a vizet, biztos nem higadtan reagálsz, az is tuti olaj a tűzre.
Ahogy írtad, Te is Elérted, hogy ,,ne szeressenek".
Szerintem menjetek el családilag terápiára, s a büszkeségből vegyél vissza!
Ha meg nem, akkor ülj le beszélgetni otthon a Családdal s normálisan kérj bocsánatot, hidd el ők is meg fogják tenni.
Köszönöm a gyors és hasznos válaszokat! Részben igazatok van...
De ha egyszer "anyuci, apuci" mindent rájuk hagy? Egyszóval nem nevelik őket? Akkor nem a nagyobbnak kéne megtenni? (Jelen esetben nekem) Hogy legyen is belőlük valaki.
válasza:#5 : Anyám is pont ezt szokta mondani. :D
De egy próbát megért, hogy rákérdezzek itt is.. :3
Amúgy ment a zöld kéz. :)
válasza:Tudom.. Csak néha már a plafonon vagyok tőlük..
De anyám betanult szövege: ők még kicsik..
Hát NEM.. inkább neveletlenek.. és ilyen mentalitással azok is fognak maradni.. :/
válasza:Nálunk is én vagyok a legnagyobb. Én ugyan rossz gyerek nem voltam, csak eminens tanuló de közben lusta és kamaszkorban hihetetlenül hisztis. (utólag már szégyellem, de akkor a hormonok miatt ezt nem láttam) Én is tettem olyan kijelentést, hogy utálom a tesóimat. De aztán elkezdtem azt, hogy nem foglalkoztam velük. Éltem a saját "kis" világomat. Most az idősebb kistesómmal jóban vagyok, már mindketten felnőttek vagyunk, egyetemisták, hasonló életszakaszban járunk, végre. Én is beláttam a hülyeségeim, ő is az övét. A legkisebbre még várok ő most kezdi a kamaszkort. Bár tény azt mondtam, hogy utálom őket, de mindig megvédtem őket ha valaki bántotta őket vagy rosszat mondott rájuk, mert a tesóim, én mondhatom, hogy hülyék de más nem.
Anyukádnak meg igaza van, te majd neveld a sajátod. Ha elég értelmesek a testvéreid felnőtt korukra kinövik a neveletlenséget. Egyébként az öcsédnél szerintem simán figyelemre vágyik, ezért játssza meg magát, hisz ugyan a húgoddal majdnem egykorúak, de mégis ő a legkisebb. A húgod is próbál kitűnni, mert középső. A középső gyerek szokta a legelhanyagoltabbnak érezni magát. Szóval szerintem semmi olyan negatív tulajdonságuk nincs, ami nem kinőhető, vagy nem változtatható. Még most kezdik a pubertást. Várd meg a végét, még te is bőven benne vagy.
#9 Köszönöm a választ!
Azt hiszem, igazad van. Valószínű, hogy kinövik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!