Hogy lehetne jobb a kapcsolatom a családdal? Csak 17 vagyok
de én így nem bírom tovább. Rettenetesen szenvedek
kérlek páran olvassátok végig a hosszú szövegemet és
próbáljatok segíteni. Többi lent!
Figyelt kérdés
Minden 8 éve történt :'( Rettenetesen boldog voltam, emlékszem minden hétvégén elmentünk a családdal kirándulni, állatkertbe, piknikezni, vidámparkba, minden fele. Akkor még édes öcsém nem született meg csak két nővérem volt, a kisebbik nővéremmel elválaszthatatlanok voltunk, legjobb barátok, mindent megbeszéltünk, mindent együtt csináltunk.Mindenki boldog volt, legalább is én azt hittem. Egyik nap még is kint etettem a kutyákat és hallottam mit beszélnek anyumék apummal a fürdő szobában mert nyitva volt az ablak. Leültem a kőre és sírva hallgattam, ahogy anyum elmondja apumnak válni akar és megcsalta. Minél hamarabb válni akar, apum mondta anyumnak ,hogy elnézi neki, hogy megcsalta csak maradjon velünk csak a gyerekek véget is. Akkor már öcsim is megszületett kb 1,5 éves volt. Anyum nem tágított válást akart. Nem értettem miért. Sírtam, zokogtam, megpróbáltam a könnyeimet letörölve eléjük állni, de észre vették,hogy sírok anyum kérdezte, hallottam e valamit azt mondtam nem, csak wc-n voltam és a bejárati ajtón jöttem ki nem a teraszajtón.Gondolkodtam,nem tudtam mi lesz, mi lesz a sorsunk, hogy lesz az életünk. Fél évig apum mamámnál aludt, mi anyummal laktunk a nagy házban, apummal csak néha néha találkoztunk olyankor mindig hozott nekünk fagyit vagy elvitt minket sétálni. Aztán elváltak anyum a városba költözött a párjával albérletben. Párjával jól kijöttünk akkor voltam 4.-es. Legjobb barátnőm mellett lakott anyum így akár mikor át tudtam hozzá menni, nem zavart, hogy elváltak. De megromlott a kapcsolatom a nővéremmel, most már utáljuk egymást, nem beszélgetünk egyik nővéremmel sem. Anyummal csak ritkán találkoztunk, apum gondterhelt volt hiszen mind a négy gyermek nála marad, öcsém akkor még csak 2 éves volt. Próbált mindent megadni nekünk abban az évben nyáron Görögországba vitt minket nyaralni.Egyre kevésbé figyelt oda ránk. Úgy éreztem senki sem hallgat meg. Anyum barátja elkezdett simogatni amikor ott aludtunk sírtam de nem mertem elmondani senkinek úgy éreztem senkire nem számíthatok. Így ezt senki sem tudja pedig nem tudom mai napig feldolgozni ezt... Annyira megszűnt a kapcsolatom MINDENKIVEL,hogy apuval csoda ,hogy még köszönünk egymásnak, bezárkózóm a szobámba egy jó kiadós veszekedés után majd bekapcsolom a zenét és sírok órákig egyedül. Fél éve/éve vagdostam magam, nem kicsit, brutális módon apum látta a kezemet és nem szólt érte, úgy éreztem őt se érdekli mi van ha egyszer úgy vágom meg a kezemet, hogy meghalok így folytattam tovább. És nem szólt.... Retteneten fájt :'( Csoda módon ezt abba hagytam (barátoknak köszönhetem mert feljöttem 9.-be és lettek barátaim az előtt nem voltak mert kiutáltak mert " depressziós köcsög vagyok és még csúnya is", saját unaktestvéreim utáltak ki az osztályból) Elkezdtem cigizni, apum mindig is utálta a cigit tudja, még se szól érte egy szót sem... Nem beszélünk, nővéreimmel és öcsémmel csak akkor beszélek ha épp veszekszünk.Minden nap 3:50 kor kelek a suli miatt és sokszor csak 17:00 után értem haza hulla fáradtan még is takarítanom kellett, mosogatni, főzni,nem bírtam és ha nem csináltam meg üvöltöztek velem,hogy ennyire se vagyok képes de persze el is várják, hogy jól tanuljak (közepesen..) Egyszerűen lehetetlen, mire végeztem mindennel és csomagoltam másnapra kaját hulla fáradt voltam még is le kellett ülnöm tanulni. Megakartam halni, elkezdtem vegyszereket inni, ablaktisztítót, részegítő hatása volt, rengeteg gyógyszert vettem be,de csak úgy éreztem magam mint aki beállt volna. Most 17 vagyok, cigizek és a héten kipróbáltam a gombát is, burtális volt és a helyett hogy jól éreztem volna magam végig sírtam az egész estét, hogy rónda vagyok, hogy senki nem szeret,elkezdtem sírni, hogy le kell fektetnem az öcsémet aludni,pedig nem otthon voltam, hogy mosogatnom kell... Nem csinálhattam semmit és nem értettem ,hogy minek élek. Jobb kapcsolatot szeretnék a szüleimmel! Fogalmam sincs mit tehetnék :( Nagyon beteg lettem kb 1 éve (amóta ittam a vegyszereket és gyógyszereztem magam) székrekedésem lett, és nem volt elég vizeletem pedig ittam eleget, nagyon sokan megjegyezték ,hogy fehér helyett sárga a szemem, fáradt vagyok, nem bírom az iramot, iszonyat gyenge vagyok! Már egy hete csak étcsokit és főtt krumplit ettem mert egy hete megy a hasam, de nem kicsit, szabályosan folyékony az ürülékem, meg iszom napi 4L-ert minimum még is alig kell pisilnem, folyton érzem hogy kell de csak alig csurog, hova tűnik a sok folyadék? ( Kifelejtettem, hogy éheztettem magam majdnem 3 évig, 41 kg vagyok 17 éves fejjel és dagadtnak látom magam ) Mint tegyek? Én csak egyenesbe akarok jönni :( Mi a következő lépés? NEM SÜLLYEDHETEK LEJJEBB:( Köszönöm aki elolvasta és legfőképpen aki megpróbál segíteni, aki meg csak még egyet belém akar rúgni nagyon szépen kérem ne tegye :(
Úgy ertettem fekudj lw koran, hogy kialidd magad masnapra :)
2015. jún. 20. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
32/59 anonim válasza:
Elmondok neked valamit, ezt egy pszichologustól hallottam :
senkin sem tudnak segíteni hacsak azt az illető önmagától nem akarja. Szóval ha te tisztában vagy ezekkel a dolgokkal amiket írtál, márpedig úgy tűnik tudod mi a helyes és mi nem , az már félsiker! Az hogy apud nem akar neked segíteni , sőt még megnehezíti az éledet az ellen nem nagyon tudsz tenni szerintem. Önállónak kell lenned amiben csak tudsz. Olyan embereket felnőtteket találni a rokonságban akik tudnak segíteni, talán ez is egy jó megoldás. Pl. papa mama nagynéni ... nem tudom kid van kire tudnál számítani. Velük is beszélhetnél , értelmes lánynak tünsz vedd kezedbe az irányítást
2015. jún. 20. 22:55
Hasznos számodra ez a válasz?
33/59 A kérdező kommentje:
Én megpróbáltam nővéremmel beszélni azt mondja elmúlt :( Apummal kerülöm a beszélgetést mert ha mondok is valamit nem érdekli, fapofával megy tovább mint ha meg se szólaltam volna :'( Pedig olyanokat mondtam, hogy pl: kaptam egy ötöst de semmi... Megkérdeztem éhes e, 2x, tuti hallotta de rám se nézett :'( Utoljára 7. ben beszéltem vele komolyan el, amikor a gondnokunk a suli tetejére akasztotta fel magánt mikor mi kint tesiztünk... De azóta már teljesen telibe szar. Mindenkinek van itthon valakije, mind két nővéremnek tartós jó kapcsolata van, öcsémnek nővérem, és apumnak a barátnője nekem maradt a macim akit most is lelkesen szorongatok mint egy 5 éves és a Borisz cicám aki 5 éve minden nap meghallgat, tudja mikor vagyok szomorú mikor boldog. Oda jön nyávog leül mellém, elmondom mi bajom közbe végig a szemembe néz végig hallgat majd nyávog rá mint aki komolyan érti a problémámat. Vele rendesen lehet beszélgetni.
2015. jún. 20. 22:56
34/59 A kérdező kommentje:
Anyám ágáról hamar meghaltak a nagyszüleim, nem is ismertem őket. Apum ágáról papám volt a szemem fényem emlékszem minden egyes alkalommal amikor hintáztatott a lábán, majd arra is milyen fagyis dobozba vittük neki a kaját a kórházban. Pedig 4-5 éves lehettem. Sajnos agydaganatban elhunyt. :( Mamám van csak aki azt hajtogatja "csúnya aki sovány" és más problémámról nem vesz tudomást, vagy nem akar azt már sajnos nem tudom eldönteni de vele is minden beszélgetés kudarcba fulladt az évek során :(
2015. jún. 20. 22:59
35/59 A kérdező kommentje:
Iszonyat nagy hálával tartozom minden egyes embernek aki csak kommentelt nekem, egy ember sem mondta azt hogy "idióta, nyomorult" és hasonló! Köszönök minden segítséget nekem ez hatalmas segítségvolt minden ember részéről és nagyon hálás vagyok mindenkinek! Köszönöm!
2015. jún. 20. 23:02
36/59 anonim válasza:
Bármikor!
Majd ird meg hogy mi van veled, jo?
2015. jún. 20. 23:11
Hasznos számodra ez a válasz?
37/59 A kérdező kommentje:
Mindenféle képen! Ennyivel tartozom, sőt még többel is nektek!
2015. jún. 20. 23:12
38/59 anonim válasza:
Én is budapesti vagyok és 17 éves és lány. Ha van kedved Írj rám és beszélgessünk. Lehetne akár egy barátság kezdete is :)
2015. jún. 20. 23:24
Hasznos számodra ez a válasz?
39/59 anonim válasza:
Tudod en nagyon meg tudlak erteni.Hasonlo durva csaladi helyzeten megyek at mar 5 eve.
En is ugy erzem hogy nem birom,csak sikitani akarok es azt az 5 evnyi elnyomott duht es haragot vegre leadni es boldogan elni...csak hat ez annnnyira de annyira nehez es bonyolult...en mar kezdem lassan feladni...mar nem birom nornalisan feldolgozni
14L
2015. jún. 20. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
40/59 A kérdező kommentje:
Kérlek ne ad fel! Nem adhatod fel! Előtted az egész élet! Tudom nehéz, és sokkal könnyebb lenne ezt a szemét mocskos világot itt hagyni és feladni DE ELŐTTED AZ EGÉSZ ÉLET hidd el minden rossz jót követ! Még boldog elszel csak ne ad fel könyörgöm :( Én se adom fel! Küzdök! Igen is megmutatom a világnak ki az erősebb! Kérlek te is tedd ezt! Érd el az álmaid!
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!