Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Hogy lehetne jobb a kapcsolato...

Hogy lehetne jobb a kapcsolatom a családdal? Csak 17 vagyok de én így nem bírom tovább. Rettenetesen szenvedek kérlek páran olvassátok végig a hosszú szövegemet és próbáljatok segíteni. Többi lent!

Figyelt kérdés
Minden 8 éve történt :'( Rettenetesen boldog voltam, emlékszem minden hétvégén elmentünk a családdal kirándulni, állatkertbe, piknikezni, vidámparkba, minden fele. Akkor még édes öcsém nem született meg csak két nővérem volt, a kisebbik nővéremmel elválaszthatatlanok voltunk, legjobb barátok, mindent megbeszéltünk, mindent együtt csináltunk.Mindenki boldog volt, legalább is én azt hittem. Egyik nap még is kint etettem a kutyákat és hallottam mit beszélnek anyumék apummal a fürdő szobában mert nyitva volt az ablak. Leültem a kőre és sírva hallgattam, ahogy anyum elmondja apumnak válni akar és megcsalta. Minél hamarabb válni akar, apum mondta anyumnak ,hogy elnézi neki, hogy megcsalta csak maradjon velünk csak a gyerekek véget is. Akkor már öcsim is megszületett kb 1,5 éves volt. Anyum nem tágított válást akart. Nem értettem miért. Sírtam, zokogtam, megpróbáltam a könnyeimet letörölve eléjük állni, de észre vették,hogy sírok anyum kérdezte, hallottam e valamit azt mondtam nem, csak wc-n voltam és a bejárati ajtón jöttem ki nem a teraszajtón.Gondolkodtam,nem tudtam mi lesz, mi lesz a sorsunk, hogy lesz az életünk. Fél évig apum mamámnál aludt, mi anyummal laktunk a nagy házban, apummal csak néha néha találkoztunk olyankor mindig hozott nekünk fagyit vagy elvitt minket sétálni. Aztán elváltak anyum a városba költözött a párjával albérletben. Párjával jól kijöttünk akkor voltam 4.-es. Legjobb barátnőm mellett lakott anyum így akár mikor át tudtam hozzá menni, nem zavart, hogy elváltak. De megromlott a kapcsolatom a nővéremmel, most már utáljuk egymást, nem beszélgetünk egyik nővéremmel sem. Anyummal csak ritkán találkoztunk, apum gondterhelt volt hiszen mind a négy gyermek nála marad, öcsém akkor még csak 2 éves volt. Próbált mindent megadni nekünk abban az évben nyáron Görögországba vitt minket nyaralni.Egyre kevésbé figyelt oda ránk. Úgy éreztem senki sem hallgat meg. Anyum barátja elkezdett simogatni amikor ott aludtunk sírtam de nem mertem elmondani senkinek úgy éreztem senkire nem számíthatok. Így ezt senki sem tudja pedig nem tudom mai napig feldolgozni ezt... Annyira megszűnt a kapcsolatom MINDENKIVEL,hogy apuval csoda ,hogy még köszönünk egymásnak, bezárkózóm a szobámba egy jó kiadós veszekedés után majd bekapcsolom a zenét és sírok órákig egyedül. Fél éve/éve vagdostam magam, nem kicsit, brutális módon apum látta a kezemet és nem szólt érte, úgy éreztem őt se érdekli mi van ha egyszer úgy vágom meg a kezemet, hogy meghalok így folytattam tovább. És nem szólt.... Retteneten fájt :'( Csoda módon ezt abba hagytam (barátoknak köszönhetem mert feljöttem 9.-be és lettek barátaim az előtt nem voltak mert kiutáltak mert " depressziós köcsög vagyok és még csúnya is", saját unaktestvéreim utáltak ki az osztályból) Elkezdtem cigizni, apum mindig is utálta a cigit tudja, még se szól érte egy szót sem... Nem beszélünk, nővéreimmel és öcsémmel csak akkor beszélek ha épp veszekszünk.Minden nap 3:50 kor kelek a suli miatt és sokszor csak 17:00 után értem haza hulla fáradtan még is takarítanom kellett, mosogatni, főzni,nem bírtam és ha nem csináltam meg üvöltöztek velem,hogy ennyire se vagyok képes de persze el is várják, hogy jól tanuljak (közepesen..) Egyszerűen lehetetlen, mire végeztem mindennel és csomagoltam másnapra kaját hulla fáradt voltam még is le kellett ülnöm tanulni. Megakartam halni, elkezdtem vegyszereket inni, ablaktisztítót, részegítő hatása volt, rengeteg gyógyszert vettem be,de csak úgy éreztem magam mint aki beállt volna. Most 17 vagyok, cigizek és a héten kipróbáltam a gombát is, burtális volt és a helyett hogy jól éreztem volna magam végig sírtam az egész estét, hogy rónda vagyok, hogy senki nem szeret,elkezdtem sírni, hogy le kell fektetnem az öcsémet aludni,pedig nem otthon voltam, hogy mosogatnom kell... Nem csinálhattam semmit és nem értettem ,hogy minek élek. Jobb kapcsolatot szeretnék a szüleimmel! Fogalmam sincs mit tehetnék :( Nagyon beteg lettem kb 1 éve (amóta ittam a vegyszereket és gyógyszereztem magam) székrekedésem lett, és nem volt elég vizeletem pedig ittam eleget, nagyon sokan megjegyezték ,hogy fehér helyett sárga a szemem, fáradt vagyok, nem bírom az iramot, iszonyat gyenge vagyok! Már egy hete csak étcsokit és főtt krumplit ettem mert egy hete megy a hasam, de nem kicsit, szabályosan folyékony az ürülékem, meg iszom napi 4L-ert minimum még is alig kell pisilnem, folyton érzem hogy kell de csak alig csurog, hova tűnik a sok folyadék? ( Kifelejtettem, hogy éheztettem magam majdnem 3 évig, 41 kg vagyok 17 éves fejjel és dagadtnak látom magam ) Mint tegyek? Én csak egyenesbe akarok jönni :( Mi a következő lépés? NEM SÜLLYEDHETEK LEJJEBB:( Köszönöm aki elolvasta és legfőképpen aki megpróbál segíteni, aki meg csak még egyet belém akar rúgni nagyon szépen kérem ne tegye :(

2015. jún. 20. 21:42
1 2 3 4 5 6
 11/59 anonim ***** válasza:

Apad es anyád kapcsolata tönkrement, valszeg előtte se volt annyira leányálom. Persze hogy a kapcsolat resze nem megy, de ez most szerintem nem is a legfontosabb.az pozitív, h van vki, akinek megnyilsz.

Nem tudok mast tanácsolni: Keresd meg az illetékes szakembert.

2015. jún. 20. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/59 A kérdező kommentje:
Nap mint nap végig hallgatom barátnőim "problémáit" de fele akkora bajuk van mint nekem, mindenkinek teljes bedobással próbálok segíteni mert nem akarom ,hogy így járjanak még se hallgatnak engem végig, nem kapok vissza törődést pedig én mindenkire próbálok figyelni :'( De nekik nem mondhatom el ezeket fel se bírnák fogni, hiszen ők is azt mondanák, kamuzom, egy barátnőm tud mindent ő próbál segíteni teljes mértékben de többiktől nem kapom vissza azt a törődést amit én beléjük ölök :(
2015. jún. 20. 22:08
 13/59 anonim ***** válasza:

Értem, hogy nagyon ki kell most ezt irnod magadból, és jól van ez így.

Esetleg probald meg a csaladsegitoben a szakembert, így nyáron.

Menni fog? :)

2015. jún. 20. 22:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/59 A kérdező kommentje:
Nem hiszem. Nekem ezek nem mennek. Nem járok orvoshoz pedig most is nagyon betegnek érzem magam de félek átvágnak, félek az orvosoktól az idegenektől félek szinte mindentől :( Egyszer általános iskolában az osztályfőnököm kötelezte a pszichológust de nem mentem el aztán beszervezték tesi óra helyett hogy elmenjek, beszélt hozzám de ott ült velem szembe egy idegen én csak csendben sírtam, folytak a könnyeim de egy szót sem tudtam kinyögni akár mennyire szerettem volna, 3-4 kezelés így mint majd közölték feladják és befejeződött ez az egész :( EGYSZERŰEN NEM MEGY :(
2015. jún. 20. 22:14
 15/59 anonim ***** válasza:
Pedig sajnos ha te nem lépsz a saját érdekedben, senki nem fog... Legalább próbáld meg elfogadni a segítséget, mert ennek így nem lesz jó vége.
2015. jún. 20. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/59 A kérdező kommentje:
De nem tudok megnyílni egy idegennek :(
2015. jún. 20. 22:18
 17/59 anonim ***** válasza:

Èn is csak azt tudom mondani, amit a többiek. Menj el pszihológushoz, neki mindent őszintén el tudsz mondani és biztosan tud segíteni is.

Szerintem, mert nem figyel rád senki így akarod magadra felhívni a figyelmet. De ezzel az emberekből àltalában pont az ellenkezőjét váltod ki. Erre neked tuti tanácsokat, csak szakember tud mondani. Ne tedd tönkre magad! Nem éri meg!

2015. jún. 20. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/59 anonim ***** válasza:

Azért is lenne nagyon indokolta pszichológus, mert ő egy pártatlan szakember, aki segít neked feldolgozni ezeket.

Attól ne félj h kidumal az iskolában, titoktartás köti.

Legalább próbáld meg.

2015. jún. 20. 22:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/59 anonim ***** válasza:
100%

Felnőttként nehéz bármit is javasolni , mert már máshogy gondolkozik az ember. Szerintem felesleges ilyeneket javasolnom hogy pszichológus meg ilyesmi...úgysem fordulnál hozzá.

Amit javasolnék : ne rágódj a múlton, szüleid kapcsolatán...nem tudsz rajta változtatni, ez az ő döntésük volt. Sajnos tönkretettek téged ezzel. A te életeden viszont tudsz változtatni , a drogozás , kábítószerek, alkohol, nem jó irány. Főleg ilyen fiatalon, felnőtt fejjel lehet ezekből mértéket tartani(már aki tud) de fiatalon nem. És azt tudnod kell hogy ezek nem fogják megoldani a problémáidat. Azt csakis TE fogod tudni megoldani, senki más helyetted , az élet nem lesz egy csoda folytán öröm és boldogság.... Nem a miérteket kell keresni hanem a hogyanokat. Hogyan oldod meg ? Mit teszel hogy kilépj ebből az önpusztító depresszióból? Az élet kemény , neked még keményebbnek , erősebbnek kell lenned. Sajnos fiatalon kellett ezt megtapasztalnod. Valószínűleg apud is bekattant a válástól és azért nem foglalkozott veletek úgy mint előtte, ha nem mérgesedett el még a viszonyotok próbálj vele erről beszélni, lehet mindkettőtök számára fontos lenne.

2015. jún. 20. 22:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/59 A kérdező kommentje:
Nem is szeretném tönkre tenni magam de ha beszívok mondjuk, akkor nem gondolok semmi rosszra és úgy nevetek mint régen, azt a mosolyt csak akkor látni rajtam amit első-második tagozatban le sem lehetett rólam vakarni. Mindenki csak hosszú í-nek hívott mert olyan volt az arcom MINDIG mint aki az í betűt hajtogatná :( De az a lány meghalt, és csak akkor jön elő ha szívok :(
2015. jún. 20. 22:22
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!