Na erről mégis hogyan beszéljem le a tesómat, mert félek hogy árthat magának?

Látom, hogy nagyon szeretnél segíteni az öcsédnek, és az is látszik , hogy értelmes srác vagy.Éppen ezért ha megengedsz még egy véleményt,....szerintem ha már beszéltél a szüleiddel ,beszélj még velük erről a dologról.Kérd meg őket , hogy nagyon körültekintően járjanak el.Elvileg Te és a szüleid ismerhetik legjobban az öcsédet.Érdemes lenne, ezt az időszakot amíg a szüleid segítséget akarnak kérni arra fordítani, hogy finoman kipuhatolni, hogy valójában miért csinálta azt amit csinált.Mert ha netán csak játszott az öcséd (a legtöbb gyerek sok örültségnek tűnő dolgot kipróbál, gyerekként én is kipróbáltam, hogy kézzel szorítottam a nyakamat, hogy meddig bírom, illetve, hogy mi történik.Persze , hogy amikor már igen vörösödött a fejem meg kezdtem szédülni azonnal abbahagytam a szorítást)Tehát ha valóban csak kísérletezett az öcséd , kár lenne bevonni az osztályfőnököt, pszichológust.Egyrészt ha egyáltalán nem öngyilkossági szándéka volt öcsédnek, akkor több problémát okozhat neki ha fel lesz fújva ez az egész.Arról nem is beszélve, hogy akár miről is legyen szó, önmagában az hogy valaki tanár sajnos automatikusan nem jelenti azt , hogy valóban átlátja , vagy át akarja látni egy gyermek pillanatnyi lelki állapotát illetve azt , hogy valójában mi zajlik benne. Még ha jó indulatú is az osztályfőnök, , de ha nincs megfelelő érzéke többet is árthat. Sajnos nem egy ilyen példáról tudok. Mivel már szüleidet bevontad, szerintem beszéld meg velük, hogy megpróbálod Te kipuhatolni , hogy mi a valós helyzet. Közben persze ők is figyelnek.Ha jó a kapcsolatod az öcséddel elképzelhető, hogy jobban megnyílik neked mint esetleg a szülőknek.Mi szülők, sajnos gyakran pillanatnyi kétségbeesésünkben elég bután tudunk viselkedni amivel , még többet is árthatunk mint használnánk.