Szeretném megkeresni sosem látott öcsémet. Szüleim szinte semmilyen adatot nem adtak meg róla, mert öcsém még kiskorú. Hogy kezdjek neki?

Mindenkinek, aki a joggal jön (és a 10 - es örökbefogadó szülőnek is) csak azt tudom mondani, hogy a testvéri kapcsolat egy soha el nem múló kötelék. Jog? Ez most komoly? Nem a gyerekek döntöttek erről és elég szomorú, hogy ezt helyettük eldönthetik mások. Erősen kétlem, hogy van olyan gyerek, aki nem lenne kíváncsi a testvérére. A dolog másik része pedig, hogy a kérdezőt is örökbe adták - azt hiszem ezt írta valamelyik hsz - ben - tehát ilyen alapon ugyanolyan joga van megkeresni a testvérét, mint a testvérének őt. Egyébként is, tekintve hogy az örökbeadásról nem a testvérek döntenek, lényegtelen hogy kit adtak örökbe és kit nem. Ha az egyik fél nem akar találkozni, akkor még mindig mondhat nemet - de szerintem ez nagyon elvétve fordulhat elő. Nagyon - nagyon szomorú, hogy a testvéri kapcsolaton kívülállók (még a szülő is annak számít, az örökbefogadó és a hivatalos személyek pláne) eldönthetik hogy elszakítják őket egymástól ilyen formában és szívből kívánom hogy minden ilyen helyzetben élő testvérpár sikerrel járjon, ami a másik megkeresését illeti.

Minket is elszakítottak, bár minket "csak" a szüleink feleztek meg egymás között. Az is szörnyű volt. Hát még így, külön felnőni... Nem mondom hogy az örökbefogadás a probléma, de ez a "nem tetszik ha megkeresi a testvére" - aki mellesleg ugyanúgy nem tehet semmiről - szöveg... Hát azért emberek... Ilyennek nem lenne szabad léteznie és aki ezt támogatja vagy a jogokkal jön... Az jobb lett volna ha inkább meg sem szólal. Az így gondolkodó örökbefogadó szülőkről pedig nem írok véleményt, megállom egy nagy levegővel...