Irigy vagyok a hugomra. Csunya dolog de ez van. Mit tegyek? Forduljak pszichologushoz?

Szeretnem az elejen leszogezni hogy imadom a hugomat. Nagyon aranyos, jofej, empatikus ember es nagyon jo baratnok vagyunk. Eskuszom ennyire laza embert nem ismerek. A helyzet az, hogy en eleg hamar terhes lettem es nem akartam elvetetni, de e a terhessegem miatt egy ido utan abba kellett hagynom az egyetemet, dolgozni is nagyon nehezen tudtam elkezdeni, anyagilag se allunk tul jol es elegge befordultam. Meghalnek a csaladomert, de neha elnezve a hugomat megszollal bennem egy 'mi lett volna ha' kezdetu mondat. Neha buntudatom van emiatt, neha iszonyat duhos leszek. A hugomrol annyit kell tudni, hogy o lediplomazott, mindig o volt a szebb, az oksabb, a nepszerubb, sokszor kisebbsegi erzesem volt e miatt de pl ha buliban csaptak neki a szelet es nekem nem siman elkuldte oket a fenebe, hogy nem egyedul jott. Tehat sose ereztett velem semmi olyat, hogy o szebb lenne. Mindig ereztette velem, hogy nagyon szeret. Jelenleg az egyetemi szerelmevel lakik egyutt iszonyat jomodban. Epitkeztek, hatalmas haz, iszonyat draga berendezesek, orias plazma tv, draga kocsi, jacuzzi, minden amit el tudtok kepzelni. Mi ketten kevesebbet keresunk mint o egyedul a parja meg annal is tobbet. Jarnak nyaralni, sielni, muveltek, nyelveket beszelnek. Raadasul mindig ugy neznek ki mintha a egy filmbol leptek volna ki. Hugomnak mindig alomszep rendezett a haja, szepen sminkeli magat, ekszerek, szep ruhak, cipok. Kinezetre legjobban Gabira emlekeztet a szuletett felesegekbol. A parja is sportos, jokepu, uriember. Vannak nekik is gondjaik de teljesen maskepp oldjak meg mint mi pl. Miota befordultam eleg sokat jar at hozzam segiteni. Neha megkerem, hogy segitsen a hazimunkaba vagy a gyerekekkel. Es hiaba veszi fel a kihipozott, 4 xl-es polomat takaritashoz olyan dogos es szep benne. Es siman leul a foltos kanapera velem krumplistesztat ebedelni es a regi tv-n filmet nezni, mintha nem is ott lakna, ahol. Hiaba imadom, es tudom, hogy is szeret neha sovarogva nezem, hogy milyen szep es sajnos ez az erzes volt hogy atment duh-be :( nem vagyok normalis igaz? Sose dorgolte az orrom ala, higy milyen elet van. Ugyanolyan mint gyerekkorunban nem valtoztatt meg a penz es a siker. Megis..:(( el vagyon keseredve, semmi onbizalmam.