Befogadnátok ilyen helyzetben a zavaros előéletű testvéreteket?
Elég bonyolult helyzetben vagyunk most. 5-en vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb, néhány nap múlva 21 leszek. A 25 éves párommal lakunk együtt a saját lakásunkban, 3 éve vagyunk együtt. A lakás jogilag az enyém, ezt csak a félreértések elkerülése végett mondom.
4 testvérem van, velük kerültem 9 évvel ezelőtt állami gondoskodásba. Sajnos az egyik tesóm nagyon rossz útra tért, ne akadjatok ki nagyon, de börtönbe is került... 2,5 évet kapott, sosem beszélt arról, miért is került be, valami lopásos ügy áll a dolog hátterében, én úgy vettem ki. Ez a "kis kalandja" azután történt, hogy elkerült az intézetből. Újra belekeveredett abba az undorító, sz*r közegbe, ahol most is van. Gondolom, néhányotoknak már eszébe jutott, de igen, cigányok vagyunk.
Amíg bent volt, csomagoltam neki mindig, nem számoltam, hányszor, de biztos belekerült egy 100-asunkba. Nem arról van szó, hogy sajnálom tőle, csak utálom ezt, hogy mindig mindenkinek csak akkor jutok eszébe, ha segíteni kell valamiben... Mindegy. Szeptember végén szabadult. Mondtam neki amíg még bent volt, hogy hozzánk nem jöhet, mert nem tudjuk eltartani. Közben beszéltem anyámmal is, papámmal is, hogy tudnak-e neki valami helyet biztosítani.
Anyám kitalálta, hogy ő nem tudja magához venni a 19, lassan 20 éves gyerekét, mert hogy ott, ahol most lakik (az alkoholista, szerintem pedofil, 50 éves pasijának az anyjának a házában...), ő is csak megtűrt személy. Én azon is csodálkozom, hogy megtűrik, mert nemrég meglopta a saját "anyósát" is.
Az egészben az a vicc, hogy anyámnak van egy háza, amit eladott a papám új feleségének, és annak családjának. Öcsém próbált bekéredzkedni hozzájuk, de nem engedte papám. A poén, hogy anyu 300 ezerért adta el a házat, ráadásul le sem papírozták.
Most eltelt lassan egy hónap, öcsém ismerősöknél volt elszállásolva, de szóltak neki, hogy 2-3 nap múlva lépnie kell. Volt egy olyan lehetőség, hogy a Londonban élő nagybátyánk segít neki kimenni az országból, de mikor felhívtam őket, mááár úgy vette fel nagynéném a telefont, hogy "na, mi a sz*rt akarsz már megint?", holott én soha nem kértem tőle semmit. Mint utólag kiderült, öcsémnek már kifejtették, hogy leghamarabb TALÁN decemberben tudnak neki segíteni, de hozzám ez az infó nem jutott el, csak azért telefonáltam rá nagynénémre, hogy hívja fel öcsémet, mert öcsém emiatt b*szogatott, hogy csörögjek már rá... Mindegy, természetesen én voltam a szemét, mert aggódtam az öcsémért, és azzal támadott le nagynéném, hogy ugyan miért nem költözik hozzám... ő kifizeti az útiköltséget is, csak jöjjön le hozzám... Pff.
2 napja nem alszom, tiszta ideg vagyok, órára se tudok bemenni. Mert igen, egyébként egyetemre járok, a párom pedig nagyon kemények dolgozik, most éppen autóra gyűjt. Panelban lakunk, úgyhogy a rezsiköltség annyira nem ugrana meg, ha ideköltözne, sőt a kaját sem sajnáljuk tőle, de azért egy felnőtt embert nem szeretnénk eltartani. Nem akarom venni neki a cigit, meg nem fogom hagyni, hogy a saját otthonunkban drogozzon. :( Másfelől meg tudom, hogy valószínűleg már tegnap is az utcán aludt. Éhezik, koszos, jön a tél... Félek, hogy ha nem engedem ide legalább 1-2 hónapra, visszakerül a börtönbe. A párom egyébként támogat, de azt mondta, 1, max. 2 hónapig maradhat, de úgy, hogy közben munkát keres. Tudom, meg kéne emberelnie magát, de sokszor még azok is hónapokig munkanélküliek, akiknek szakmájuk van... Nagyon félek, nem tudom, mi lesz... Szemét dolog, de attól is tartok, hogy ha egyszer beengedem, az életben nem szabadulok meg tőle. :(
Bocsánat, hogy hosszú lett, csak gondoltam, így a legérthetőbb.
válasza:Hát, ha azt mondanátok, max. 2 hónap, és utána tényleg kiraknátok, az esetleg működhetne, bár akkor meg pont karácsony előtt leszünk...
A többi testvéred hol él? Még intézetben?
válasza:Ha en, a te helyedben lennek az egesz csaladdal megszakitanam a kapcsolatot. Mar ha ezt lehet annak nevezni. Te kitortel a nyomorbol, jo uton haladsz, ne hagyd , hogy ok lehuzzanak. Jobbat erdemelesz ennel.
Nekem nem kene, hogy egy ilyen testver ott lakjon nalam. Csak a bajt hozna a fejemre.
Tudom, nehez, foleg mivel a csalad nalatok az elso, de szerintem ezek az emberek teged nem becsulnek, tisztelnek.
válasza:Nem bánod, ha megkérdezem, hogy egyetemistaként, fiatalon, aki állami gondozásba nőttél fel, miből van saját tulajdonú lakásod?
A kérdésedre válaszolva: Kegyetlenül hangzik, de azt tanácsolom, ne engedjétek be az életetekbe, az otthonotokba az öcsédet, ha jót akartok magatoknak.
Próbálj máshogy segíteni neki. Keressetek pl munkát neki, albérletet. Ha nem hajlandó dolgozni, züllött életet él, az a ti életetekre is rossz hatással lenne, ha együtt laknátok vele. Nem félnél egyébként tőle, hogy meglopna titeket is? Párod is cigány származású, ha meg szabad kérdezni? Ő mit gondol erről az egészről, neki milyen a családi háttere? Az a baj, hogy az olyan embereken nem lehet segíteni, aki magán nem akar. Csak magának okoz problémát vele az ember, normálisan élni mégsem fog, ha ő maga semmit nem tesz érte. Segíteni annak lehet, aki tesz is érte, hogy jobb legyen neki.
Köszönöm a válaszokat!
Azért gondoltunk arra, hogy lakjon nálunk, mert pénzben sajnos nem tudunk neki segíteni. Azt semmiképp nem engedem, hogy a párom a megtakarított pénzét, amiért tényleg keményen megdolgozik, az öcsémnek adja, aki esetleg még el is füvezi... Az én havi bevételem a tanulmányi és szociális ösztöndíjam, összesen 40 ezer, plusz kapok még én is támogatást az államtól, mivel utógondozói ellátásban részesülök (nem tudom, ez mennyire érthető, ha valakit érdekel, szóljon, elmagyarázom). Az az összeg, amit én kapok, viszont ugyanúgy elmegy kajára, rezsire, tisztaságira, mint ahogy a párom fizetésének egy része. Tehát pénzben havonta maximum 5-10 ezret tudnánk adni neki, ezt sem huzamosabb ideig, ebből meg nem tud albérletet fizetni.
Attól, hogy meglop minket, nem félek. Van egy laptopunk, egy kicsi TV-nk, illetve 2 telefonunk, ennyi. :) De ha egyszer megteszi, hogy oda sz*rik, ahol enni kap, biztos, hogy minket többet nem lát.
Azt hiszem, a harmadik válaszoló kérdezte, hogy honnan van saját lakásom. A 9 év alatt összegyűlt patronálói pénzekből (külföldi), illetve az otthonteremtési támogatásból, ami az államtól igényelhető, és még egy 3. forrásból, ami alapítványi pénz. Az intézményben, ahol felnőttem, viszonylag kevesen részesülnek ebben az óriási segítségben. Én mindig jól tanultam, versenyekre jártam, cigány létemre teljesen normális értékrendem van, és ezért én is felkerültem a listára. :) Elhiheted, nálam boldogabb ember nem volt, mikor megkaptam. És tudom értékelni, mert 11 évig nyomorban éltem.
válasza:Szerintem az állami gondozottak kapnak pénz miután kikerülnek.
Én nem engedném be, ha drogozik akkor Téged is bajba keverhet. Segíts neki munkát keresni, adj neki enni valót, és kész.
válasza:Ne is engedd ottlakni, mert megszokja, hogy eltartják és nem lesz rákényszerítve a munkavállalásra.
Valamilyen bentlakásos munkát kéne keresned neki., pl. állatokkal kapcsolatos munkahelyeken sok helyen biztosítanak ilyesmit. De karbantartónak, kertésznek v ilyesminek is mehetne nagyobb házakhoz. Esetleg nagyobb építkező cégeknél is van olyan,h biztosítanak munkásszállást, kezdhetné segédmunkásként.
Amit én tennék:
-készítenék és nyomtatnék neki önéletrajzot
-folyamatosan keresném neki a bentlakásos munkalehetőségeket és a címlista mellé kapna egy pár ezer Ft-os feltöltőkátyás telefont
-állásinterjú előtt engedném, hogy nálunk zuhanyozzon, kapna kaját és kimosnám/kivasalnám a ruháit az interjúra
-max. busz vagy vonatjegyet vennék még neki, ha az álláshoz el kéne utazni másik városba, de kp-t nem adnék a kezébe
-keresnék olyan alapítványt, ami direkt börtönből szabadultakkal foglalkozik, hátha tudnának segíteni
válasza: válasza:Értem, és tényleg nagyon szerencsés vagy.
Megérdemled, hogy normális életed legyen, ne engedj ebbe senkinek belerondítani. Az albérletet számára nem is úgy gondoltam, hogy ti fizessétek, hanem segítsetek neki lelki támogatással, munkakereséssel, és ha kevés anyagi is jut, akkor azzal De ez nem mehet a végtelenségig. Ha nem él vele, nem hajlandó dolgozni, normális életet élni, akkor nem lehet jobbat tanácsolni, szakítsd meg vele a kapcsolatot, bármennyire is fáj ez neked. Nem vagy felelős érte, a saját életedést, boldogságodért, a párodért viszont az vagy. Ne hagyd, hogy ebbe belerondítson más, akár testvér, bárki. Örülj, hogy neked megadatott a normális élet lehetősége, élj vele. A testvéredet meg csak addig támogasd, amíg a ti életetekre ez nincs tossz hatással. Semmiképpen ne engedd az otthonotokba az általad leírtak fényében, ha jót akarsz magatoknak.
válasza:én tudom miről beszélsz, én is mikor kikerültem megkaptam a felhalmozodott családi pótlékot, plusz otthonteremtési támogatást.
visszatérve a kérdésedre: nem engedném hogy oda költözzön, ezzel nem segítesz neki. miután kijött a börtönböl változtathatott volna a felfogàsàn és mivel a segítségeket is el@szta szerintem pont hogy nem fog tenni azért hogy talpra àlljon.ezzel csak azt tudatosítod benne hogy valaki ugyis megoldja helyette a lakhatàs, ellátás gondjait.
nem lehetsz te az ő őrangyala, a saját kàrodra .
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!