Hogyan segíthetek az öcsémnek?

18 éves, most érettségizett. Nem érdeklődik semmi iránt, nem akar se továbbtanulni, se dolgozni (valamelyiket természetesen muszáj lesz neki választania). Legtöbbször csak a szobájában ül, számítógépezik, ott bent eszik, alig takarít. Ha mondunk neki valamit, sértésnek, bántásnak veszi, úgy érzi, hogy csesztetjük (pl. akkor is, amikor a terveiről próbálok vele beszélgetni, és akkor is, ha csak annyit kérdezek, hogy eljön-e velem boltba vagy futni.). Haverjai vannak, sokszor hívják erre-arra, de úgy veszem észre, hogy az ő társaságukat se nagyon élvezi (majdnem mindet ismerem, teljesen normálisak), velem csak akkor jön el valahova, ha „buliszagot” érez (pl. koncert vagy csak egy sima hétvégi összeülés a barátaimmal). Régebben volt már barátnője, de csúnyán szakítottak, azóta is emészti magát ezen is. Szeretne most új barátnőt, de nem jön neki össze, pedig próbál ismerkedni, de valamit nem jól csinál… Próbáltam vele beszélni, hogy amíg a homlokára van írva, hogy az önbizalma a béka feneke alatt van, nem fog neki összejönni, de ezen is csak megsértődött.

Természetesen normálisan szoktam vele beszélgetni, sosem támadólag közelítek felé, de amint olyan témát érintünk, bezárkózik, és teljesen hidegen hagyja, hogy mit mondok neki, csak felidegesíti magát. Azzal is próbálkoztam már többször is, hogy 1-2 hónapig nem hoztam szóba ilyen dolgokat, de akkor látszott rajta, hogy emészti magát.

Mit tudnék még tenni érte, hogy visszajöjjön az életkedve, hogy legyen egy kis önbizalma végre?