Miért csinálja ezt a nővérem?

Elnézést, a hosszú leírásért. (a szöveg mondhatni, még így is hiányos, de kb. ezek a leglényegesebb dolgok)

A nővérem kb.15 éves korom óta féltékeny rám (fogalmam sincs miért) pedig ekkor ő már felnőtt volt. Nem baj, azt hittem, hogy ennek, majd az idő múlássával vége szakad, de csak rosszabb lett. Aztán kis idő múlva el is költözött. Mamár én 24 ő pedig 31 éves. Azt tudni kell, hogy az ő párja folyamatosan hazudik neki, emiatt mindig hozzám jön panaszkodni. Sajnos folyton csak ismétlem önmagam:'Ha folyton hazudik neked, te pedig a betegje lettél, hagyd ott' (tényleg a betegje lett 37kg és 2-szer öngyilkosságot kisérelt meg emiatt a "kedves" párja miatt). Amikor elmondom neki a véleményem sikítva elkezd ordibálni, a férjem -(aki egy hihetetlen béketűrő ember) kitette a lakásunkból, és meg mondta, hogy amíg nem változtat a hisztis viselkedésén a közelembe ne merjen jönni. Így is történt hetekignem beszéltünk, aztán felhívtam , gondoltam reggelizünk együtt. Pökhendi köszönés fogadott, elmondtam neki, hogy mit szeretnék, erre ő leüvöltötte a fejem, hogy én meg mégis mit képzelek?és hogy férjemmel együtt d*göljek meg-köszönjük szépen mondtam-. Aztán pár nappal később sírva állt az ajtónk előtt, újabb veszekedés, 2 hétig lakott nálunk a nővérem, aztán kibékültek. Közben az anyám felhívott, hogy azonnal menjek haza, mert a nővérem kiakar perelni a vagyonomból! Közel 230km-re lakom a szülőhelyemtől, dolgozom, nem ment az olyan könnyen. Eljött a nap amikor az ügyvédhez kellett menni. Elmondta, hogy azért akarja az én részem is, (leszögezem a szüleink hála az égnek élnek és virulnak!!) mert neki nem futja saját lakásra csak albérletre, és ha már nekem "olyan jól megy" adjam neki, majd a részem. Az apám felállt és hangot adott ehhez az egészhez, mellém állt. A jogász kiröhögte, és nem is csinált semmit sem (nem volt mit) ezért a nővérem követelte, hogy én fizessek a jogásznak: Normál hangerővel csak annyit mondtam: Te főzted, edd is meg(! ) Utána nem beszéltünk, nem is mert a házunk közelébe sem jönni. Aztán karácsonykor összegyűlt család, ott kibékültünk. Nem is volt semmi baj. Aztán , felhívtam, hogy jöjjenek el velünk egy közös nyaralásra (10 -en ment olna) mondtam, hogy mivel sokan leszünk így nagyon kevesek lesznek a költségek, és igazán csak a kajába kéne bele adni. Válasz: Mit képzelsz? Azt hiszed, hogy nálunk is fán terem a pénz? nem válaszoltam semmit, inkább letettem a telefont. Azóta nem is beszélünk, és nagyon fáj, de már kicsinál a viselkedése, olyan, mint egy naív kis 13 éves. Arról nem is beszélve, hogy azért is pikkel rám, mert nekem van diplomám. Az csak a saját szorgalmamnak köszönhetem, ezért miért haragszik rám? Neki is ugyanúgy meglettek volna hozzá a körülményei, tehetek én arról hogy nem tanult? Miért bánt még ezzel is? Miért ordítja le a fejem, amikor csak jót akarok neki? Arról nem is beszélve, ahogy beszél az anyánkkal, mint egy darab ronggyal, és persze, hogy szóvá teszem, erre ő mindig, azt mondja: Jaajj a nyali-nyali. Ezt a mondatot, akkor kezdte el mondani, amikor felvettek a fősulira, és mondta az apánk, hogy ameddig tanulók, addig anyagilag támogat, ez persze rá is igaz volt...sőt később azt is megtudtam, hogy rengeteg segítik a szüleink őt (ez persze nem az én dolgom, nem az én pénzem) Sosem vetem ezt a szemére, akkor ő miért teszi ezt? Miért kell folyton lelkileg "terrorizálnia", már a saját szüleink mondták, hogyha tehetem kerüljem el. A szüleink tudják, hogy milyen ő csak igazán, csak karácsonykor, mondják neki, hogy menjen haza, mert folyton hisztizik 31 éves léttére. Mi baja van? Mi baja a saját családjával?