Mi a fenét kezdhetnék a párom tesójával? Kikészít teljesen!

Együtt élünk - most már látszik, hogy rossz döntés volt. Mindig kiborít valamivel. Rendszeresen bejön hajnalban a szobánkba, merthogy nem talál magának zoknit és/vagy alsógatyát. Ezzel persze felébreszt. Igaz, előfordul, hogy ide keveredik holmija, de ez alapvetően azért van, mert ő nem mos, csak amikor már nagyon muszáj. Viszont közös szennyestartóba pakolnak a párommal, így amikor mosok, az ő holmija is belekerülhet. Már mondtam a páromnak, hogy külön tegye (a szobánkban is van szennyestartó), de nem mindig úgy jön össze.

A kaja elvileg közös. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mi pakolunk befelé a hűtőbe, ő meg csak kifelé. Már nem merek vásárolni semmit, mert mire oda jutnánk, hogy megesszük, addigra elfogyott.

Ma korábban hazajött. Én főztem, a leves elkészült, de a rakottat betettem a sütőbe, hogy majd addigra készítem el, amire a párom hazaérkezik, hogy friss legyen. Lepihentem, egyszer csak hallom kintről a csörömpölést. Amennyi esze van, kivette a sütőből és neki akart állni. Annyit mondtam, "Peti ez még nincs kész!" Erre közölte, hogy bunkó vagyok, és ő különben is éhes. Most rászelt fél kiló sajtot három szelet kenyérre.

Volt már olyan is, hogy volt egy kis szünetem munka közben, gyorsan hazajöttem, csináltam kaját és írtam a páromnak, hogy hol keresse. Mire ő hazaért, az öccse az egészet megette.

Lehet, hogy tényleg én vagyok a hisztis, de egyszerűen kiborít. Vannak ilyen hülyeségei, hogy ha megkezd egy kiló kenyeret, abból másnap már nem hajlandó enni. Szóval a nagyja megy a kukába. Volt, hogy hoztunk három kilót, kettőt betettem a faygasztóba. Erre kivette, mondván nem kell mindent lefagyasztani - két nap múlva pedig ehetetlennek minősítette és kidobta őket.

A párom szerint szóljak neki vissza nyugodtan. Én nem vagyok egy konfrontálódó típus, ennek ellenére megtettem. De például a kenyérnél a párom az ő pártját fogta. Pedig amikor kettesben beszélünk, akkor ő is elismeri, hogy gyakorlatilag mi etetjük az öccsét, és zavarja is.

Az a legjobb, hogy amúgy ők jóban vannak, meg kedves srác lenne, csak az ilyen dolgai kikészítenek. Elköltözni nem tudunk még 8 hónapig legalább. De amúgy ő már tervezi, hova költözzünk majd hárman, ha itt lejár a szerződés, mert milyen szuper lakást talált.

Most meg vagyok lőve, nem akarok a két testvér közé állni, de kikészít, ahogy viselkedik. A párom se értem, amikor ketten vagyunk, elismeri hogy kiborító az öccse, de neki nem szól... én mégis mit tehetnék most?