Mit tehetnék, ha undorodom a saját húgomtól?
Habár szégyellem magam, amiért ezt érzem, de szó szerint kimondom: undorodom tőle. A húgom sajnos a család tipikus legkisebb, elkényeztetett tagja, aki gyerekkorában megszokta, hogy mindenki úgy pattog, ahogy ő szeretné, mindenkinek a szemefénye, mindenben neki kell engedni, mindent aszerint kell csinálni, ahogy ő szeretné.
Gondolok sejtitek, hogy ennek következményeként hihetetlenül zsarnok és hisztis természete van, mindehhez ráadásul annyira rosszindulatú, hogy bármilyen sérelem éri, mindenért bosszút áll, mindenbe beleköt, mindent kritizál, annyira elviselhetetlenül nagyképű és arrogáns, hogy már akkor rosszul vagyok, ha egy levegőt kell szívnom vele.
És a legjobb a dologban, hogy közös szobában lakunk... ehhez képest még azon a szinten tartunk, hogy esténként bömbölteti a TV-t, és ha meg merek szólalni, hogy halkítsa le, mert nem tudok aludni, természetesen a válasz ennyi rá: "jóóó, ez van".
De mindenre ez a reakciója: szokjál hozzá, ez van, így jártál, és kit érdekel...
A szülőknek, rokonoknak természetesen egy szava nincs erre, mindenre annyit mondanak, hogy felnőttek vagyunk, oldjuk meg magunk között - és nem értik meg, hogy nem lehet vele megbeszélni semmit. Semmit.
Már ott tartok, hogy komolyan ha ránézek is rosszul érzem magam, utálom és megvetem (senki iránt soha nem éreztem még így), egyszerűen az undor a megfelelő szó....
Mit tehetnék? Mielőtt jönnének az olyan okos válaszok, hogy költözzek el (most egyetemre járok), és az esetleges minimálbéres fizetésemből fizessem ki a több százezres tandíjat és mellette ne haljak éhen - ezeket légyszi hagyjuk. Nem megoldható most a költözés, tehát más válaszokat kérnék...
válasza:Márpedig amíg nem lépsz fel vele szemben határozottan, addig ezt fogja művelni a kis hisztérika. A füldugó pl. egyenesen a meghunyászkodás jele lenne. Ő a domináns és ezzel nagyon is tisztában van, ki is használja.
Az élettől amúgy nagyon nagy pofonokat fog kapni, mert senki nem szereti az ilyen embereket. Egy családtag még lehet, hogy tolerálja, de egy lakótárs, élettárs, főnök, stb. már kicsit sem fogja.
24/L
válasza:ha nem hajlandó kimenni a szobából akkor csináljátok előtte:D
és nem kell prolinak lenned csak simán át kell nézned rajta az ilyen kishercegnők ezt nem bírják(tapasztalat) nem kell megerőltetned magad semmivel csak szimplán levegőnek nézed,ez a legrosszabb annak aki imádja magát.
válasza:24/L
Ez egy jó csaj lehet:)
Fogadd meg a tanácsait!!
válasza: válasza:Próbálj meg vele beszélgetni és a nővérem ha nem figyel rá a húgom, akkor megfogja az állát és visszafordítja a fejét meg azt mondja:
- Ha beszél veled valaki akkor arra figyelj!
És ne hagyd hogy kiakasszon légy türelmes!
válasza: válasza:Ááá, ismerős szitu, "kedves" nővérkém hasonló beállítottságú volt. 22 év együttélés alatt nem sikerült rájönnöm, hogy mit lehet vele kezdeni. Otthon ő volt a kiskedvenc, mert ő volt a tervezett gyerek, én meg a becsúszott, akit senki sem akart, csak jöttem a legrosszabbkor. Ezt anyám kábé így vágta a fejemhez anno.
Bár megoldást sajnos nem tudok, annyi vígasztaló szót tudok mondani, hogy ezt majd mindet visszakapja.
Nővéremet például az élet gyakorlatilag kivégezte. Olyan munkahelyen dolgozik amit utál és ahol utálják, annyiért, hogy abból épphogy eltengődik. Pedig az első munkahelye olyan volt, hogy sokunk a fél lábát odaadná érte. Csak leállt hisztizni a főnöknek, hogy neki a heti 5*8 ücsörgős munkaóra milyen nagyon megterhelő.
26 évesen úgy viselkedik mint egy óvodás. Hisztizik, toporzékol, akár nyilvános helyen is. Ismered azokat a Sparos állatos matricákat? Legnagyobb öröme az életben, hogy azokat gyűjtögeti.
Pasija, barátai nincsenek, mert egyből hisztirohamot kap, ha vele bárki ellenkező véleményen van. Egyedül anyámnak az egyetlen kis üntyőprüntyőkéje, mert már apám is nagyon unja az állandó hisztijeit. Ő még próbálta volna fogni gyerekkorában, csak a meló miatt nem sokat volt otthon. Pedig párszor borult nála a bili, pl mikor hirtelen eltűnt a családi kasszából kétszázezer, mert Ancikának nagyon-nagyon új laptop kellett.
válasza:Hát nekem az apám ugyanilyen személyiség, de én mindig kiálltam magamért. Eszembe jutott egy vicces történet is az öregemről. Egyik este részegen jött haza, én a felső emeleten hallgattam a rádiót. Egyszer csak benyomta lent a zenét és ez engem zavart. Ezek után próbáltuk túlszárnyalni egymást, mert én is felvettem a hangerőt, utána ő is és ordibált, hogy halkítsam le:D Ennek semmi értelme nem volt, innen látszik, hogy az ilyen emberek kezelhetetlenek és kommunikációra alkalmatlanok.
Amúgy én a helyedben szétcincálnám a tévé kábeleit, vagy valahogy tönkretenném, meg ugyanígy az összes holmiját, ami zavar, utána pedig letagadnám. Ilyen a farkastörvény. És az a legrosszabb, ha ez családban működik, de hát ez van.
válasza:Komolyan egyszer pofozd már meg. Engem nem érdekelne ,hogy hány éves . És az lesz a válaszod ,hogy ez van szokj hozzá.
The life is hard. Majd megtanulja.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!