Szerintetek beszéljünk majd a gyerekünknek a mostohabátyjáról?

Nálunk így volt: amikor anyukámék összeházasodtak mostohaapámmal, még tartották a kapcsolatot, tehát én ismertem a mostohabátyámat.

Aztán már nem találkoztak, megszületett az öcsém és onnantól tilos volt beszélni a bátyáról.

Most meg 22 évesen csak nézett, hogy felbukkant egy férfi, aki neki a bátya.

(Mellesleg nem a mostohatestvére, hanem a féltestvére. Nem mindegy)

Javítanálak: nem a párod fia nem beszél kiskora óta az apjával, hanem az apa nem keresi kiskora óta a fiát. Ugyanis nem egy kisgyerek feladata a szülő-gyerek kapcsolat kiépítése, ápolása, hanem a szülőé.

Majd az évek eldöntik, beszéltek-e róla vagy sem. Kisbabaként felesleges, kisgyerekként úgysem fogja megérteni. Nagyobb gyerekként majd megkeresi, ha akarja.

Nálunk is ez a helyzet. Férjem fia 16 éves, 4 éves volt, mikor elváltak. A volt feleség megmondta, hogy nem szeretné, ha a gyerek és az apja tartanák a kapcsolatot, és mindent megtett ennek megakadályozására. A férjem egy idő után úgy döntött, jobb békén hagyni őket, mint hogy a gyerek felett folyamatosan csatározni. Közel lakunk, összefutnak néha, de csak köszönnek egymásnak.

A mi kicsink 3,5 éves. Ha nagyobb lesz kicsit, el fogjuk neki mondani, hogy van egy bátyja. Sajnos tudom, hogy nehéz lesz neki ezt helyre tenni:( Örülnék, ha rendeződne a viszony, és a nagy fiúval tarthatnánk a kapcsolatot, de nagyon tele van beszélve a feje ellenünk:(

Honnan fog tudni róla egyáltalán?

Kettes vagyok: nálunk a báty nem volt rá kíváncsi. Őt elhagyta az apja, nem kereste, nem érdeklődött utána. Nyilván fáj(t) neki, hogy egy másik gyerek megkapja mindazt, ami neki is járt volna.