Ez elitélendö ha megszerzem ami jár?

Az én véleményem kb. annyi hogy ha jogi eszközökkel lépsz ellenük fel az oké. De vigyázz nehogy önbíráskodást kövess el mert az nem csak erkölcsileg elítélendő el hanem egyben bűncselekmény is.

Sajnos egyik kérdésnél sincs értelmesen leírva mi veszett el, mit örökölt ki és milyen arányban, miért van kilakoltatás?

Nem őt tartják hülyének? Vagy te vagy f a s s z vagy én. Azt nem tudom melyikünk de aki az jó nagy az biztos!

Én nem ítélem el, hisz neked is jár, ami jár. Vannak gyerekeid, nehogy már tönkremenjen a jövőjük, bár már az se jó nekik, hogy a nagymamájuk nem gondol rájuk, pedig szerintem elég fontos, hogy szeretetben nőljön fel.

Először is tisztázzuk már le, hogy hogy is van neked örökséged? Ha jól vettem ki anyukád már meghalt, de édesapád még él, akit te 8 osztállyal butának nevezed, de inkább nézed, én úgy látom, ami elég tiszteletlenség tőled.! Na most ha az anyai örökségedre szeretnél szert tenni, az nem fog menni, mert minden anyai rész haszonélvezetileg a férjre száll át, vagyis a te buta apukádra. / A haszonélvezeti jog erősebb mint a tulajdon jog / Na már most ha te apukáddal kekeckedel, ő megteheti míg él, hogy szét osztja vagy eladhat mindent amit akar, mivel jogilag az ő tulajdona.Sőt még az öröklésből is kizárhat, bár ezt meg kell neki indokolnia. De ha vele is így beszélsz, hogy buta, akkor nem csodálkoznám ha meg is tenné. Én a mondó vagyok, hogy fogd a szád és lapíts, törődj kedvesen többet az apukáddal, és bánj vele tisztelettel, ne támad meg jogilag míg él, mert veszíteni fogsz a perben. Csak magadra haragitod. Félted a gyermekeidet, nekik akarsz jót? Min a szüleid halálára vállaltad azt a két gyermeket? Nem, akkor gondoskodj róluk, igaz nehéz a helyzet, de másnak is, ha vállaltad akkor te tartózol értük felelőséggel és nem a nagyszülő halála.bármelyike.