Segítség! Most mit csináljak? (többi lent. SOS! )
A megfenyegetésből csak én jövök ki rosszul:( és nincs is mivel fenyegetni:pl. ha azt mondom neki,hogy kap egy pofont,kiröhög és visít,hogy meg akarom ütni.ha azt mondom, nem kap valamit meg,vagy elveszek valamit,vagy mondjuk nem gépezhet,akkor addig üvölt,míg anyáék le nem "szidnak"azért,hogy nem engedem neki....
Vele nem tudok beszélni,anyunak mondogatom a problémám,de őt egyáltalán nem izgatja,hogy engem ez bánt.("és mit csináljak vele??!!")
Az alapján, amit leírtál te megrekedhettél egy max. 7 éves szintjén! Az 5 éves öcséd képes fenn maradni 1-2-ig is CSAK hogy ne veled foglalkozzanak? És ezt te el is hiszed? Még mindig nem jutottál el arra a szintre, hogy egy kisgyerek több figyelmet igényel, mint egy nagyobb?
Amúgy meg ha az a problémád, hogy nem tudsz beszélgetni a nagyszüleiddel, akkor mimért nem mész el csak te hozzájuk a SZABADIDŐDBEN, amikor mondjuk nem családostul mentek...
Én a te korodban minden péntek suli után meglátogattam a nagyszüleimet- legalább is, ha nem volt barátokkal valami előre megbeszélt programom. Na látod, ha te is ennyi időt feláldoznál a szabadidődből, akkor rögtön nem szenvednél hiányt a törődésükből.
Visszatérve a kérdésedre, hogy menj-e, vagy ne: mit vársz ettől a szilvesztertől? Ha elmész, és ott lesz az öcséd (btw. attól, hogy te ott leszel, miért kötelező az öcsikédnek is ott lennie?!; mellesleg ha 10 év van köztetek az igenis marha sok idő), akkor nyilván vele kell foglalkozni, és te csak úgy kaphatsz abban az esetben e figyelemből hogy a, megvárod míg elalszik; b, te is részt veszel abban, amit az öcséd és a nagyszüleid közösen csinálnak. Fontold meg melyik az ésszerűbb döntés...
Kompromisszumokra szükség van az életben!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!