Irigy vagyok rá, mit csináljak?
Húgom, hiába fiatalabb, sokkal sikeresebb az életben, kevesebb energiával/áldozattal.
Én itt vagyok 28 évesen, sem párkapcsolatom, sem szoros baráti társaságom nincs (2-3 régi barátnőm van, de mindenki éli a saját életét szétszórva, félévente, ha találkozunk). Hiába tanultam szorgalmasan, és dolgozom, nem jutok egyről a kettőre.
Ő már 19 évesen mondta, hogy egy napot nem fog abban a szakmában dolgozni, amit tanul, neki az egyetem egy ugródeszka, hogy azon idő alatt találjon egy olyan párt magának, aki később eltartja.
Mindig volt benne egy kis sznobság, nagyravágyás, anyukánk állandóan mondta neki, hogy ha nem vesz vissza, meglátja, olyan szegény lesz később, hogy még a krumplihéjat is megeszi.
És itt van most, 26 éves, megvan mindene, amire vágyott. Még az egyetemmel is szerencséje volt, mert a covidos időszak alatt államvizsgázott, amire mások hónapokat készülnek, ő puskázással megoldotta (online volt nekik). Igazából ott jöttem rá, hogy valahol irigy vagyok rá, mert sokáig azzal nyugtattam magam, hogy jó, jó, a vizsgaidőszakok alatt jól szerepel, mert szépen előadja magát, de majd mikor fél éven át kell naponta 10-12 órákat tanulni, biztos "elvérzik". És mikor mondta, hogy mi a módszerük és hogy beválik, akkor azt éreztem, hogy nem igaz, hogy neki még ez is siker és ezt is megússza.
Nyáron férjhez megy, a barátnői lelkesen szervezik neki a lánybúcsút, a párja olyan, hogy minden kívánságát lesi. Megvan neki egy olyan szintű anyagi biztonság, ami sok olyan embernek sincs, akik végigdolgozták az egész életüket, mondjuk orvosként.
Az irigység bűn!
Légy Jézus Krisztus, mert Ő az út az igazság, és az élet!
Ez tipikusan egy olyan kérdés, amiben mi itt nem fogunk tudni segíteni. Keress egy jobb pszichológust.
Eléggé mélyre nyúló érzéseknek tűnnek ezek, számíts arra, hogy valószínűleg még szakemberrel sem két alkalom lesz elrendezni magadban a dolgokat (szerintem).
Nem értelek! Még csak 28 éves vagy! Miről késtél le?
Hova rohansz annyira? Ha a szüleid még élnek és hozzájuk fordulhatsz bizalommal baj esetén, akkor mi a gond?
Nem tudsz örülni a munkahelyednek? Rossz a légkör? Keveset keresel fizetésben? Próbálj meg másik munkahelyet keresni, ha nem vagy elégedett!
1. Közhely, de az élet igazságtalan. Mindig lesznek olyan emberek, akik kevesebb befektetett munka árán jóval előrébb jutnak, mint más, aki vért izzadva küzd. Ha nem a húgod lenne ez a bizonyos szerencse gyermeke, akkor más. Gondolom azért fáj ez most különösen, mert a húgod szem előtt van. Ez viszont egy kicsit struccpolitika, nem gondolod?
2. Fiatalok vagytok még mindketten, az igazi felnőtt életet épp, hogy csak elkezdtétek. Ne siess annyira a döntéssel, hogy "kit érdemes irigyelni"! Annyi minden történhet még akár pozitív, akár negatív irányba. Abszolút biztonság nem létezik, de ez hatványozottan igaz akkor, ha valaki egy másik emberen keresztül keresi a biztonságot, és nem saját magának teremti meg azt. A húgod párja MOST jó életet biztosít neki, de ez semmiképpen nem garantálja azt, hogy ez egész életében így marad.
Én nem lennék irigy olyan életképtelen nőre, akit a férje tart el. Oké most még jó minden, rózsaszín köd stb. Mi lesz ha pár év múlva elválnak? Vagy a férj félrelép, a tesód meg ott van 0Ft-tal, munka nélkül, pici gyerekkel kiszolgáltatva és nem tud lelépni. Annyi ilyet olvasni.
Te legalább megállsz a lábadon, nem függsz senkitől! Hidd el, megtalálod a párod,csak előbb magadban tedd rendbe a dolgokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!