Az én testvérem miért ilyen? Miért nem lehet rá számítani?

#19 "Persze ti fiatalon sose mentetek volna sehová, igaz?" - Ne viccelj, nehogy már egy random baráti program fontosabb legyen, mint egy hozzám közelálló egészsége.

Képzeld, amikor egyszer én lettem rosszul még egyetemi évek alatt, és felhívtam a legjobb barátnőmet, aki épp akkor ért be a munkahelyére, ő megfordult és jött vissza.

Hasonlóan tennék én is, ha családtagom, közeli barátom ilyen problémával hívna.

Látatlanban nem lehet tudni, hogy mi a probléma, akkor is lehet komolyabb, ha már jobban van. Nem lehet az ilyen tüneteket félvállról venni.

17: Hát látod, én is le lettem pontozva, úgy látszik, a mai világban már nem divat az egymásra odafigyelés és az empátia. Na mindegy, majd az élet megtanítja nekik is. Mindenesetre Köszönöm neked is az egyetértést.

A 18-assal értek egyet, én is mindent otthagynék, ha lenne tesóm, és szüksége volna rám, főleg egy ilyen helyzetben. Félelmetes, hogy sokan egy hülye haveri programot fontosabbnak tartanak.

Ezek a barmok úgy állítják br mintha a nővér lenne a második anyukája holott csak egy probléma miatt kérte meg a testvérét hogy legalább legyen ott vele egy kicsit. Hiszen rosszul lett. Nagyobb próbléma is lehetett volna ha mondjuk elájul pl a fürdőszobában és szétverné a fejét a csempében. De szerencsére ez nem történt meg. Azonban mindenképp orvossal konzultálnék hogy ilyen ne is történjen meg többet...

"A testvérek segítenek egymáson" jelzővel illetném meg hogy a sok gyökér felfogja végre (akiknek valószinűleg testvérük sincs) ki kell állnunk egymás mellett és legyünk ott egymásnak ha ilyen probléma van.

"A testvérek segítenek egymáson"

Na igen. Azt viszont nem tudjuk, hogy a kérdező hányszor várt már el ilyen "segítséget". Van pánikbeteg a családban, pontosan tudom, hogy ilyenkor félnek egyedül lenni, de a sokadik alkalommal már a francba kívánod, hogy ott ülsz mellette órákat, amikor láthatóan semmi baja, csak "jajj, ne legyek egyedül". Nem is megoldható folyamatosan, mi egy ideig próbáltuk. Az egész család úgy szervezte az életét, hogy valaki mindig legyen ott vele, de nem működött. A végén megkértük, hogy menjen el orvoshoz, és szedje a gyógyszereit, mert nem fogja mindenki hozzá igazítani az életét.